2016. november 5.

15.fejezet ~ Feszültség és annak kezelése

Sziasztok!
Azt kell, hogy mondjam, ez a fejezet jött össze a legnehezebben az eddigiek közül :( Ha nem jön az én megmentőm, BellaLili, akkor még jó ideig nem lenne rész :3 Köszönöm, drága ♥! Hálás vagyok az előző bejegyzéshez érkezett 2 kommentárt - RS és BezTina ♥ -, illetve a 7 pipát ♥! :) Nem tudom, mikor hozom a folytatást :3 Igyekszem minél előbb :) További szép hétvégét kívánok ♥! U.i.: Hogy tetszik az új külső? :) Nekem a kedvencemmé vált :) Pusszpáá evribádii,
Macy

Treat You Better
Halovány mosoly kúszott arcomra, amikor lenéztem az ölemre. A film olyannyira lekötötte Zayn-t, hogy a felénél nyomott egy puszit az arcomra s álomra hajtotta a fejét. Lábait felhúzta a mellkasáig, karjaival pedig körbefonta térdeit. Szája résnyire nyitva volt, pillái meg-megrebegtek, ahogyan a levegőt vette.
Gyönyörködésemből a húgom rángatott ki. Egyik kezemet a férfi vállára simítottam, aztán Bellára pillantottam.
- Megyek, elkészítem a vacsorát. Kiálts, ha kellek - suttogta mosolyogva, majd kettesben hagyott a mostohabátyával. Nem látta, de bólintottam egyet s a stáblistára szegeztem tekintetem.
Egyre laposabb pislogásomból a milliárdos mocorgása, másodpercekkel később pedig nyöszörgése ébresztett fel. Vállán pihenő kezemmel végigsimítottam borostás arcán, aztán nyomtam egy puszit a hajába. Ijedten ülőhelyzetbe tornázta magát; homloka verejtéktől gyöngyözött. Kitágult pupillákkal és heves lélegzetvétellel feltérképezte arcom minden egyes szegletét, alsó ajkamon pedig többször végigfuttatta hüvelykujját. Percekig ezt csinálta, amit nem tudtam mire vélni. Ölében pihenő kezeiért nyúltam.
- Mi a baj? - kérdeztem, miközben cirógatni kezdtem kézfejét. Összeszorított ajkakkal megrázta fejét, aztán felállt s a kabátjából előhalászva a cigis dobozt indult el a kert irányába. Lenge öltözékemet figyelmen kívül hagyva igyekeztem a férfi után, aki háttal állva az ajtónak merült el a füstfelhőben. Karjaimat csípője köré fonva nyomtam a hátára egy puszit. Megremegett érintésem alatt. - Rémálom volt?
- Most szeretnék kicsit egyedül lenni, ne haragudj - sóhajtotta, majd kilépett az ölelésemből és arrébb araszolt tőlem. Leforrázva álltam a kültéri terasz kissé nyirkos fa padlóján. Hangja rideg és rekedtes volt. - Menj be, így meg fogsz fázni!
Leszegett fejjel csatlakoztam a húgomhoz. Valószínűleg hallotta az imént történteket s szerencsére nem is feszegette a témát. Csendbe burkolózva aprítottam fel a zöldségeket, aztán a csirkemellet. A tengeri herkentyűk már majdnem evésre készen álltak, az én menüm azonban igencsak a kezdeti fázisban volt.
- Sokat szoktatok veszekedni? - a nyomasztó csendet Bella kíváncsi hangja törte meg, miközben megpárolta a zöldségeket. Számat elhúzva biccentettem, mire megcsóválta a fejét. - Min szoktatok általában összekapni?
- Zayn sosem őszinte velem, mindig elhallgat valamit. A legutóbbi vitatéma pont te voltál, nem mellékesen - tettem hozzá halovány mosollyal. Bells csak hümmögött egy sort. - Minden olyan gyorsan, egyik pillanatról a másikra történik. Esélyünk se volt még rendesen megismerni egymást. Azt hiszem, hogy ez már sose fog bekövetkezni.
- Ne legyél pesszimista, oké? Zaynie rendkívül magába húzódó, de szerethető srác. Nehezen nyílik meg másoknak. Amikor a Malik családhoz kerültem, ő volt az egyedüli, aki messziről elkerült. Sokáig szóba sem állt velem, csak méregetett és néha vágott egy grimaszt - emlékezett vissza mosolyogva a húgom. Nem mertem volna elképzelni az elhangzottakat. Őszintén szólva, semmit sem mertem elképzelni eddig a férfiről. - Idővel aztán összeszoktunk, most pedig... Adj neki időt, Sandy! Fiatal kora ellenére rengeteg mindenen ment keresztül. Yaser halála óta Zayn viszi a családi vállalkozást, mellette felépítette a saját cégét. Éjt nappallá téve dolgozik, tudod jól.
- Mindez nem mentség arra, hogy egy kis időt nem tud kettőnkre szánni. Úgy tűnik, magasról tesz az ultimátumra, amit adtam neki - haraptam alsó ajkamba kissé frusztráltan. Az sem hatott meg, hogy a milliárdos minden egyes szavunkat tisztán hallotta. Az ajtófélfának dőlve méregetett minket, de különösképp engem tüntetett ki figyelmével. - Most, hogy így kibeszéltetek, a vacsora is már biztosan elkészült. Vagy, azt is ennek a hülye, visszahúzódó seggfejnek kell megcsinálnia?
Bella elkerekedett szemekkel fordult mostohabátya felé, aki bosszúsan ellökte magát az ajtótól és közénk trappolva elővett kettő tányért és kettő villát. Kis híján összetörte a tányérokat, olyan hevességgel rakta le azokat a pultra.
- Ha ennyi problémád van velem, miért nem nekem panaszkodsz? Mostanában eléggé rugalmas voltam, azt hiszem - nem sok kellett, hogy leüvöltse a fejem. Biztosan nem úsztam volna meg ennyivel, ha a húgom nincs a közelben. - Örülnék, ha legközelebb valami másról csevegnétek és nem rólam!
- Azt hiszem, jogom van eldönteni, kivel és miről beszélgetek. Bella pedig nem egy idegen, hanem a testvérem - keltem a lány védelmére, aki időközben felmasírozott az emeletre. Zayn megforgatta a szemét. - Akkor sem tartoznak rá ilyen dolgok. Ő sem teregeti ki a magánéletét, te se tedd meg!
- Rajta kívül Emily a legfőbb bizalmasom, de neki is ezeregy dolga van, nem zaklathatom állandóan - fordítottam hátat a maffiavezérnek, hogy összeállítsam a vacsorámat. Bells már levette a tűzről az ő menüjüket, így azzal nem kellett foglalkoznom. - Nem szeretnék papagájjá változni, ezért nem ismétlem meg, miben állapodtunk meg kettőnkkel kapcsolatban. Szerintem, bármikor elhagyhatom ezt a házat és akkor nem fájna a fejed amiatt, hogy esetleg beszélgetek rólad valakivel.
Amint a szavak elhagyták a számat, meg is bántam mondandómat. Durva voltam. Nagyon. Gondolatban a fejemet vertem a falba, ájulásig. Miután kész lett az étel, összepakoltam a pulton s kezem megtörölve odamentem a milliárdoshoz. Felém se nézett, amit teljesen megértettem. Óvatosan az ölébe fészkeltem magam, majd az állánál fogva felemeltem a fejét és az ajkaira tapadtam. Eleinte nem viszonozta; feszengett alattam.
- Sajnálom, hogy neked estem. Kérlek, ne légy dühös rám! - mormoltam a szájába kétségbeesetten, közben a mellkasát cirógattam. Kezem lassan haladt egyre lejjebb, egészen a nadrágig. Ráérősen masszíroztam ölét, hátha kicsalok ajkai közül egy aprócska sóhajt, esetleg egy nagyobb nyögést. Érzelemmentesen meredt maga elé, rám se hederített. Csalódottan felsóhajtottam, majd kikászálódtam az öléből és elindultam a nappaliba. Nagyokat lélegeztem, nehogy elsírjam magam. Lábaim már az első lépcsőfokot érintették volna, amikor két kar jelent meg a derekam körül s húzott vissza a szőnyegre. Hitetlenkedve fordítottam a fejem úgy, hogy láthassam Zayn arcát. Mocskos vigyor ült ajkain. - Még sosem könyörögtem így senkinek sem! Direkt csináltál belőlem rámenős lotyót?
- Dehogyis! Bár, kifejezetten tetszett, ahogyan a kezeddel ügyködtél. Feltüzelt, nem is kicsit - csókolt a fülembe, miközben szembe fordított magával és az ölébe kapva végigfektetett a kanapén. Szem forgatva hagytam, hogy megszabadítson az ingétől. Alsó ajkát megnyalva fölém tornyosult. - Többször kellene kiosztanod, aztán megsértened... Tanítani kellene a kiengesztelési technikád.
- Csakugyan? - nyöszörögtem elhaló lélegzettel; a maffiavezér fogai közé véve bal mellbimbómat kezdett bele kínzásomba. Szabad kezével lerángatta átmeneti fehérneműm, majd szétfeszítette lábaimat s mutató-, illetve középső ujjával feltérképezte a területet. Felszisszentem, mihelyt beljebb indult felfedezőútra. Miután a jobb bimbómmal is eljátszadozott, szűzies csókot lopva kinyúlt az éjjeliszekrény fiókjához. Kocsonyán logó szemekkel ittam a látványt. - Ha jobban belegondolok, mégse kellene kiadni ezt az egyedi, Sandy-féle eljárást. Ezt csak és kizárólag te alkalmazhatod, méghozzá rajtam.
Halk nyögés hagyta el mindkettőnk száját, amikor ujjait felváltotta férfiassága. Eleinte csókban összeforrva próbáltuk meg nem magunkra vonni Bella radarerejű figyelmét, később egymás nyakába fúrt arccal igyekeztünk jóleső nyögéseinket kordában tartani. Egy óvatlan pillanatban akaratlanul is felsikítottam: Zayn lassítva tempóján a csípője köré fonta lábaimat, ezáltal még intenzívebbé tette a szeretkezést. Körmeimmel újra és újra mélynek nem nevezhető csíkokat húztam hátán, amit rendkívül élvezett.
- Jelölj meg! - kérte s közre fogta fogaival a fülcimpám. Félénken tapadtam nyakára; eszem ágában sem volt méretes foltot hagyni gyönyörű bőrén. Végül azon kaptam magam, hogy úgy szívom a férfi nyaki ütőerének környékét, mint egy vérszomjas vámpír. Azonnal elhúzódtam és szemügyre vettem a fokozatosan vörösödő nyomot. - Nem fáj?
- Micsoda? Nem éreztem semmit - rázta meg a fejét mosolyogva, aztán finom csókcsatába hívott. Tempóján gyorsított egy picit, amit cseppet se bántam. - Már nem sokáig tudom visszatartani...
- Én sem - suttogtam, mely inkább erőtlen vinnyogásként ütött vissza fülemben. Pár perc múlva s egymás nevét nyögve léptük át a gyönyör kapuját. Zayn bágyadt mosollyal az arcán borult mellkasomra, majd kifújta a levegőt. - Többször kellene veszekednünk, nem gondolod?
- Csak azért, hogy levarázsold rólam a bugyit? - kuncogtam, mire nyomott egy puszit az egyik anyajegyemre a hasamon. Várakozóan támasztotta meg állát a kulcscsontomon. Megadtam magam. - Elismerem, fantasztikus volt ez a békülés. Ismétlésre méltó.
A milliárdos szemei felcsillantak, szája fülig ért. Úgy nézett ki, mint egy kisgyerek, aki meglátta a karácsonyfa alatt az ajándékokat. Csakhogy én nem egy ajándék voltam, csupán egy lány.
- Maradj itt, hozok vacsorát - csókolt homlokon, miközben rám terítette a földön heverő pokrócot. Ülőhelyzetbe tornázva magam figyeltem, ahogy ádámkosztümben sündörög a konyhában. A szám elé kaptam a kezem, amikor megláttam a hátát. Körmöm véres nyomokat hagyott, pedig nagyon óvatos voltam. Szorosan fogva a takarót mentem oda a férfihoz. - Először fürödjünk meg. Kissé hevesre sikeredett a karmolás, tiszta vér a hátad.
- Nem zavar. Sőt. Örülök, hogy vadmacskaként viselkedtél - mosolygott, majd kivitte a tányérokat és az evőeszközöket a nappaliba. Kezét felém nyújtva döntötte oldalra fejét. - Eszünk, aztán fürdünk. Rendben?
Bólintottam egyet s helyet foglaltam mellette. Eleinte furcsállta, hogy nem az ölébe ültem, de utána leesett neki. „Kicsi Zayn” úgy ágaskodott, mint a zászlórúd. Felnevettem. Mégis hányszor kellene összebújnunk, hogy lecsillapodjon vágya? 

3 megjegyzés:

  1. Szia!
    Nagyon szuper lett!
    Imádtam!
    Koszonom szepen, hogy ezt a reszt is olvashattam!

    VálaszTörlés
  2. Aw. Aranyosak voltak, meg szexik. És vehemensek. Kifejezetten tetszett, és már nagyon várom, hogy megtudjuk, milyen álmok gyötrik Zaynt, vagy hogy mikor engedi be az életébe Sandyt teljes mértékben.
    Várom a folytatást :) xxxx

    VálaszTörlés