2017. december 31.

Boldog új évet!


Sziasztok!

Sajnálom, hogy augusztus óta nem jelentkeztem. Az érettségi óta az életem elindult lefelé a lejtőn, így nem igazán volt kedvem foglalkozni a történettel. Félreértés ne essék, szeretem ezt a blogom, azonban nem volt meg hozzá az a lendület a részemről, amit igényel. Mivel nem egy habos-babos kis lányregény, ezért nagyon oda kell figyelnem, hogy mit és hogyan írok, alakítok... Az utóbbi fejezeteknél valahogy ez a izgalom és kiszámíthatatlanság elmaradt, de a jövőben igyekszem ezen változtatni. 
Az új év első, vagy második hetében megpróbálok jelentkezni a folytatással! Természetesen, nem ígérek semmit sem biztosra. Addig is jó pihenést és bulizást kívánok,
Macy

2017. augusztus 20.

21.fejezet ~ Rejtélyes folt

Sziasztok!
Ne haragudjatok, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem, de történt egy s más😊 Érettségi, egészségügyi problémák és egyéb ehhez köthető finomságok😊 Bővebben nem szeretnék nyilatkozni, a lényeg, hogy folytatódik tovább Zayn és Sandy története😉 Biztos vagyok abban, hogy lesz 2. évad is😁 Köszönöm az előző fejezethez érkezett 5 kommentárt - Vas Ágota, Szalay Timi, BezTina, Moncsi_Tommo és Béluka💗 -, a 11 pipát és BellaLili-nek a segítséget💕! A folytatásról nem tudok semmit, amint lesz ihlet, hozom is😉 Jó olvasást és pihenést kívánok, bár tudom, már nem sok idő van rá💕! U.i.: A dalban megcsalásról van szó, a történetben viszont szó nincs erről😉 Pusszpáá evribádii,
Macy

F.U.
Zayn már biztosan sütteti magát a medence szélén - gondoltam magamban, miközben felvettem a napszemüvegem. Mindössze 2-3 órahosszára kellett a maffiavezérnek nélkülöznie a társaságom; a drogériában leltározás volt, nem ártott a segítség. Pofátlanság lett volna annyi szabadság után kihagyni az áru összeírását, pakolást, polcfeltöltést és takarítást.
Ajkaim széles mosolyra húzódtak, amikor megláttam Zayn-t. A napágyon ülve lapozgatott egy férfimagazint s közben szivarozott. Nem tudja elhagyni a bagózást - csóváltam meg a fejem. Táskám a komódra dobva siettem az emeletre, hogy magamra öltsem a nemrég vásárolt bikinimet. Hatalmas szitkozódások közepette megkötöttem a felső részt a nyakamnál, majd belebújtam az alsó felébe. Hmm, kifejezetten kényelmes és dögös. Hajamat szoros copfba fogva megkerestem a szalmakalapom és a naptejet, aztán egy színes strandtörülköző társaságában leslattyogtam a földszintre.
- Észre sem vettem, hogy hazajöttél - rakta le az ásványvizes üveget a kezéből a maffiavezér, majd a derekam köré fonta karjait és megcsókolt. Ujjai a gumírozás környékén indultak felfedezőútra. - Mondtam, hogy jó választás volt ez a fürdőruha.
- Igen, kivételesen igazad volt - cuccoltam, mire eltátotta a száját és rácsapott a fenekemre, amitől halkan felnyögtem. Szemeiben ördögi csillogást véltem felfedezni. Fogaimat alsó ajkamba mélyesztve túrtam zöldes-fekete hajába. Bella ötlete volt ez a színösszetétel. - Tudod, hogy csak viccelek.
- Hát persze - lehelt játékosan egy puszit a szám sarkába, aztán a hóna alá csapta a cuccaimat s meg sem állt a napágyakig. Egy halk sóhajtást követően csináltam egy alkoholmentes mojitot, majd kimentem a medencéhez. - Bella?
- Halaszthatatlan találkozója volt az egyik barátnőjével. Valószínűleg estére várható haza - mondta Zayn, én pedig bólintottam egyet és helyet foglaltam a férfi ölében. Arcát a hátamba fúrva vont közelebb magához. - Szeretem ezeket a semmittevéseket. Bárcsak, mindennap ilyen lenne.
- Valószínűleg egyikőnk munkahelyén sem díjaznák ezt, de igen... El tudnám viselni, ha reggeltől estig a napágyon feküdnénk, esetleg a medencében lubickolnánk - simítottam kezeire az enyémeket és keresztbe fontam a lábaimat. Tetovált ujjaival apró köröket kezdett leírni a combomon, ami mosolyt csalt az arcomra. - Van valami hír a megölt férfi fiáról?
Zayn keze egy pillanatra megállt a mozdulatban; testtartása feszültté vált. Elkomorodtam. Talán nem kellett volna ezeket a kellemes perceket elrontani.
- Az embereim minden mozdulatát figyelik. Jelenleg az országon kívül van, a Seychelle-szigeteken rontja a levegőt - mormolta a bőröndbe s hátradőlt velem az ágyra. Felsóhajtottam. - Szóval, még mindig nem vagyunk biztonságban? Miért nem iktatjátok ki?
- Nem ilyen egyszerű ez, kicsim. Az ő emberei is szemmel tartják az enyéimet, minden hirtelen cselekedettel csak bajba sodornák magukat és persze minket - csókolt homlokon, én pedig elhúztam a számat. - Ne aggódj! Minden erőmmel azon vagyok, hogy eltűnjön ez a rohadék. Csak ki kell várni a megfelelő alkalmat.
Aprót bólintottam. Zayn tudja, mit csinál. Nem vonom kétségbe a szavait, mégis úgy érzem, tenni kellene valamit a fickó ellen. Nemcsak rám, hanem Bellára is veszéllyel van. Őt a saját életemnél is jobban féltem... 
A nap lemenőben volt már, amikor a maffiavezér telefonja belehasított a csendbe. Szomorúan felsóhajtottam. Sosem jelentett jót, ha megcsörrent a készülék.
- Rendben, máris indulok - megforgattam a szemem. Fogadhattam volna valakivel, hogy ez lesz. Miután ledobta a napágyra a telefont, elém guggolt. Elhúztam a számat. - Ne haragudj, baby. Az irodából hívtak, még ma be kell mennem.
- Semmi baj, majd elütöm az időt valamivel - rántottam vállat kissé unottan, mire megcirógatta az arcom és egy puszit lehelt a szám sarkába. - Igyekszem haza, jó?
- Oké - motyogtam, miközben magam köré tekertem a törülközőm s bementem a házba. A padló csúszóssá vált a hajamból csöpögő víztől, így majdnem helyet foglaltam a hideg járólapon. Nem igazán örültem, hogy egyedül kell lennem ebben a hatalmas házban. Fintorogva fordultam szembe az éppen indulni készülő Zayn felé. - Biztos el kell menned?
- Igen. Semmit sem bízom az asszisztensemre, vagy bármelyik más alkalmazottamra - sietett fel az emeletre, majd körülbelül 10 perc múlva már a kocsikulcsért nyúlt. - Sietek, ígérem.
Lebiggyesztett szájjal hagytam, hogy homlokon csókoljon s egy intést követően kimasírozzon a házból.

***

Hajnalban sikerült nyugovóra térnem; hiába vártam a maffiavezért egész este, nem érkezett haza. A húgomat is nélkülöztem; a ház mély csendbe burkolózott.
Nemsokkal fél kilenc után nyílt a bejárati ajtó, majd kicsivel később a hálószobai is. Halk ruhasusogást követően két kar fonódott a derekam köré.
- Merre jártál ilyen sokáig? Egész éjszaka egyedül voltam. Bella még most se jött haza - panaszkodtam a tetoválásokkal tarkított férfinak, aki egy vállra puszit követően a hátamba fúrta az arcát. - Elhúzódott a tárgyalás. Valahogy nem akarózott dűlőre jutni a tárgyalópartner.
- Értem, de legalább egy üzenetet küldhettél volna, hogy ne várjalak. A lakásomban történtek után egy kicsit félek egyedül maradni, bárhol is legyek. Bells-ről nem is beszélek, ilyenkor ő sem ismeri a telefont - ásítottam s szembe fordultam Zayn-nel. Bal szemét egy jókora lilás folt vette körbe. Eltátottam a számat. - Mi történt a szemeddel?
- Összevesztem a konyhaszekrénnyel - válaszolta azonnal, én pedig megcsóváltam a fejem. Hüvelykujjammal óvatosan felmértem a területet, ami apró szisszenéseket váltott ki a maffiavezérből. - Ha kialudtad magad, tegyél rá jeget. Talán nem dagad fel az arcod... Annyira.
Egy bólintást követően magára rántotta a takaró másik felét s már aludt is. Néhány percig gyönyörködtem ellágyult vonásaiban, aztán kibújtam az ágyból. Jó adag mosásra váró ruha halmozódott fel a napokban; Melissa szabadságon van, így a húgom és én vezetjük a háztartást.
Miután összeszedtem a mosnivalót a földszinten, felrobogtam az emeletre. Miközben külön válogattam a színes és a fehér ruhákat, észrevettem Zayn ingén egy jókora vérfoltot. Összevontam a szemöldököm. Mi történt már megint, amiről nem beszélt nekem? Az az érzésem, hogy nem az irodában volt megbeszélése tegnap este. Sőt... Biztos vagyok benne, hogy hazudott a szemével kapcsolatban is. Konyhaszekrény ajtó... Persze. Kezdem unni ezt a hazudozást és titkolózást...!

2017. március 11.

20.fejezet ~ Ki van az üzletember mögött?

I Don't Wanna Live Forever
Zayn

Mélyet szippantottam az áporodott levegőből, miközben átvettem a gyakorlóruhám. Testem dübörgött az adrenalintól, ahogy felraktam a védőszemüveget s a fülvédőt. A fegyverek töltött tárral várakoztak arra, hogy használják őket. Egyiket magamhoz véve foglaltam el a helyem az egyik bábú előtt, melynek mellkasára egy vadonatúj lőlap volt rögzítve.
Legtöbbször az ellenségeimet szoktam a bábú helyére képzelni, így pontosabbak a találatok. Most sem volt másként. Másodpercek alatt lőttem szitává a lőlapot. Elismerően hümmögtem egyet.
- Főnök, a lányok megérkeztek Londonba. Jelenleg az Oxford Street-n vannak - tájékoztatott Dave, a biztonsági szolgálatom egyik embere. Aprót bólintottam, majd belebújtam a golyóálló mellénybe. - Leellenőriztétek a környéket?
- Igen. Az embereink inkognitóban követik a testvérpárt, akik nem sejtenek semmit - mondta, miközben magához vett egy fegyvert. Dave évek óta dolgozik nekem, idáig mindig profi munkát végzett. Nem egy, ellenem kitervelt merényletet akadályozott meg. A gyakorlatok során is a segítségemre van. - Kezdhetjük, Mr Malik?
Semmit sem jelentett, hogy pisztollyal járok-kelek; bármikor rám lőhetnek, megtámadhatnak. Annak érdekében, hogy ne érjen annyira váratlanul, Dave fegyvert fog rám és néhány golyót belém is ereszt. Legtöbbször a mellkasomba és a hátamba irányult az ólomdarabka, de legutóbb a vállam súrolta egy golyó.
- Mr Malik, az asszisztense az előbb telefonált. Fél óra múlva értekezleten kell lennie - jelent meg a sofőröm, majd a kezembe nyomta a mobilom. Megcsóváltam a fejem; egy újabb unalmas, építkezéssel kapcsolatos egyeztetés. Gyűlölöm, a hátam mögött szerveznek be értekezleteket a szabadnapomon. Idegesen a hajamba túrtam. - Átöltözöm és mehetünk.
- Az autóban kell öltöznie, uram. Hatalmas dugó alakult ki a belvárosban, így kerülőt kell tennünk - az égnek emeltem a tekintetem. A golyóállómellényt az asztalra dobva vettem magamhoz a táskám, majd sietősen beültem az autóba. Miközben elhagytuk a gyakorlópálya területét, az ülésen pihenő ingért és vászonnadrágért nyúltam. Elhúztam a számat, mikor lepillantottam a cipőmre. - Mennyire gáz, ha tornacipőben megyek tárgyalni?
- Eleinte furcsán fognak Önre nézni, az biztos - mosolyodott el Andrew, amikor elkapta a tekintetem a visszapillantó tükörben. Felnevettem. Hangulatfüggő volt, hogy magamra vettem-e az ilyesmit. - Megjegyzést viszont nem tehetnek, hisz szabadnapja van.
- Pontosan. Ezt figyelembe kellett volna venniük - morgolódtam, miközben belekortyoltam az italtartóból elcsent ásványvízbe. Alig vártam, hogy végre otthon lehessek. Egy elcseszett napnál nincs rosszabb...


***

Halántékomat masszírozva rogytam le a kanapéra, miután hazavergődtem az elhúzódott tárgyalásról. Nem volt elég, hogy a recepciós csaj kifakadt Sandy viselkedése miatt - ami szerintem felettébb vicces és aranyos volt -, a tárgyalópartnerek eleinte képtelenek voltak egymással dűlőre jutni. Nem sok kellett, hogy az asztalra csapjak és leüvöltsem a fejüket, amiért gyerekesen s ostobán viselkednek.
A telefon csörgése zökkentett ki bosszús gondolataim közül. Égnek emeltem a tekintetem, mikor az asszisztensem közölte, hogy sürgősen át kell faxolnom egy különbözetet. Hirtelenjében azt sem tudtam, hol van az a mappa, amiben ezeket a papírokat szoktam összegyűjteni. A dolgozószobában nem találtam, így utam a hálószobába vezetett. A keresett mappa helyett vadonatúj fehérneműket találtam, melyek az egyik legfelkapottabb márka üzletéből származtak. Meglepett mosoly kúszott az arcomra.
- Reméltem, hogy nem fogod megtalálni ezeket - dobta le a táskáját az ágyra Sandy, majd odajött hozzám s megcsókolt. Karjaimat szorosan a dereka köré fonva vontam még közelebb magamhoz és a fülcimpájába harapva tudtára adtam, mit szeretnék. - Bemutatót követelek, méghozzá most.
- Hadd fürödjek le előbb, rendben? Fárasztó napom volt, rám fér egy forró fürdő - vált meg ruháitól, aztán felkontyolta a haját és egy törülközőt magához véve eltűnt a fürdőszoba ajtaja mögött. Kisvártatva az ágyra borítottam a szatyrok tartalmát; nadrágom fokozatosan vált egyre szűkösebbé, ahogyan elképzeltem a csipkecsodákban a lányt. Anyaszült meztelenül is vadító látvány, efelől semmi kétségem. Mégis úgy érzem, időnként szükség van a szexuális élet felpezsdítésére. Alsó ajkamba harapva fordultam Sandy irányába, amikor kilépett a fürdőből. Tökéletesen formás idomait nem takarta törülköző. - Nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet ez a bemutató. Anélkül is majd' szétpattan rajtad a nadrág.
- Le is vehetem - húzódott széles mosolyra a szám, miközben odaléptem a lányhoz s egy csókot hintettem ajkaira. Szemét forgatva ellépett tőlem, majd a fehérneműsokasághoz sietett. Egy ideig tanácstalanul válogatott közöttük, aztán felsóhajtott. - El sem hiszem, hogy megteszem. Ez egyáltalán nem vall rám.
- A változás jót tesz, hidd el - ültem a pipereasztal székére, Sandy pedig magára öltött egy lila body-t. Bátortalanul mosolygott, miközben megpördült előttem; rettentően szégyenlősen viselkedett. Miután végigmérte magát, elhúzta a száját. - Szerintem, ez nem a legjobb.
Valósággal lohasztó volt nézni, ahogy fintorogva méregette magát a tükörben. Hajamba túrva felkeltem a helyemről és egy határozott mozdulattal az ágyra löktem a lányt. Kezeit önkénytelenül a feje fölé emelte, lábait pedig széttárta.
- Van fogalmad arról, mit váltottál ki belőlem a kis műsoroddal? - hajoltam a füléhez s haraptam a fülcimpájára, amitől felnyögött. - Mérhetetlen vágyat és dühöt.
- Miért vagy dühös? - suttogta ijedten, miközben végigsimított a mellkasomon. Összeszorítottam a szám egy pillanatra. Nem lágyulhatok el. Még nem. - Gyönyörű vagy, mégsem akarod belátni. Ott kerekedsz, ahol kell. Az anyajegyeid egyszerűen imádnivalóak... Ahogy az egész belsőd. Megpróbálsz elfogadni olyannak, amilyen vagyok. Más már rég faképnél hagyott volna, te mégis itt vagy velem.
Sandy tekintete elhomályosult, arcát könnyek sora rohamozta meg. Ajkait az enyémekhez nyomva kapaszkodott belém; csókja éhes és vágyakozó volt. Alig érintve bőröm gombolta ki az ingem, majd körmeivel határozottan felszántotta a tetoválásokkal borított felületet.
- Szeretlek, Zayn - lehelte két csók között. Néhány percig szavaitól kábultan csókoltam, ahol csak értem. Kuncogása, gyermeki kacaja végig a fülemben csengett. Amint lenyugodtam, fejemet a lány mellkasára hajtottam. Elégedett sóhaj tört ki belőle. - Hozzá kell szoknom ehhez az oldaladhoz. Remélem, még sokszor leszel ilyen hangulatban.

Sziasztok!
Röstellem, amiért nem érkezett folytatás, de az érettségire való készülés minden életkedvem és időm elveszi 😔 Ez a fejezet nehéz szülés volt, a rövidsége talán ennek tudható be 😌 Nagyon szépen köszönöm itt is BellaLili segítségét, illetve BezTina-nak a kommentárt és a 4 pipát, ami az előző rész alá érkezett 💓 Fogalmam sincs, mikor érkezik a 21.fejezet 😟 Rettenetesen fáradt és nyűgös vagyok, alig tudok koncentrálni bármire is... Talán a tavaszi szünet első 2 napját rászánom az írásra, a többi pedig a tanulásé maradt 😊 Majd elválik... Addig is, további szép vasárnapot és kitartást a jövő héthez 💖! Pusszpáá evribádii,
Macy

2017. január 22.

19.fejezet ~ Elindulás a merészség ösvényén

Sziasztok!
Sikerült viszonylag elfogadható időben befejeznem a fejezetet - a rövidségért elnézést -, szóval nyugodt szívvel ki is teszem😊 Köszönöm BellaLili-nek a támogatást, illetve az előző részhez érkezett 1 kommentárt BezTina-nak és a 6 pipát😍 Amint lesz ötlet és idő, jövök az olvasnivalóval😉 Fogyasszatok sok gyümölcsöt, öltözzetek rétegesen és vigyázzatok az egészségetekre😁 Nekem sajna sikerült egy torokfájást, orrfolyást és tüsszögést összeszedni, szóval holnap délelőtt irány az orvos😷 További jó éjszakát és kitartást a héthez💘😻! Pusszpáá evribádii,
Macy

I Put A Spell On You
Álmos mosoly húzódott ajkaimra, amikor a frissen főtt kávé illata az orromba kúszott. Hajamba túrva ülő helyzetbe tornásztam magam, majd egy puszit leheltem Zayn arcára. Az fekete koffeinbomba mellett helyet kapott még a tálcán egy tányér, juharsziruppal leöntött amerikai palacsinta torony, némi vajjal a tetején, egy nagy pohár narancslé, illetve egy kisebb tál gyümölcssaláta. Összefutott a nyál a számban, a gyomrom pedig megkordult. Egy bökkenő mégis akadt, melynek hangot is adtam.
- Egyedül nem tudom mindezt megenni. Képtelenség - ráztam meg mosolyogva a fejem, miközben belekortyoltam a kávéba. A milliárdos szomorúan lebiggyesztette ajkait. Kuncogva megcirógattam az arcát. - Egy hadsereg jóllakna ennyi kajával.
- Legalább a palacsintát edd meg - mászott mellém, majd átkarolta a derekam s egy csókot lehelt a vállamra. Tekintetem a két étel között cikázott. Zayn ráharapott a fülcimpámra, amitől felnyögtem. - Kérlek, baby. Ne mondd, hogy nem vagy éhes. Tegnap este igencsak kifárasztottuk egymást.
- Való igaz - bólintottam elvörösödve, miközben vágtam egy falatot a palacsintából. A felét sikerült mindössze megennem, a többit a maffiavezérre bíztam. A salátából csak a bogyós gyümölcsök, illetve az eper és a kivi került elfogyasztásra. Jóllakottan dőltem a férfi mellkasához, aki szorosan magához húzott. - Köszönöm a reggelit. Sikerült elérned, hogy délig egy falatot se egyek.
- Örülök, hogy ízlett. Legalább nem feleslegesen vettem birtokba a konyhát. Sikerélmény - dobott a szájába egy mangódarabkát, én pedig nevetve végigsimítottam a hasán. Szinte dorombolt érintésem alatt, ami valóságos zene volt füleimnek. Pihegésünkből Bella zökkentett ki, miután kopogás nélkül berontott a szobába. - Jó reggelt, gerlék! Csodás napunk van, nemde?!
- Kopogásról hallottál már, Bells? - csóválta meg a fejét Zayn; szavai süket fülekre találtak. Húgom magához vette a gyümölcssalátás tálat s törökülésbe fészkelve magát az ágyon majszolni kezdte a megmaradt mangót. Két falat között rám sandított. - Mit szólnál, ha elmennénk vásárolni? A műszakodig még van egy csomó idő, simán átugorhatunk Londonba.
Először szóhoz sem jutottam. Végig abban a tudatban voltam, hogy a délelőttöt olvasással, zenehallgatással, esetleg sorozatnézéssel töltöm. Sebaj, talán majd máskor. Semmiféleképpen sem szeretném lelombozni Bella kedvét... Végtére is, ez lenne az első közös programunk, amit nem itthon, a négy fal között töltenénk.
- Rendben, benne vagyok. Elkészülök és mehetünk - mielőtt kimásztam a takaró alól, nyomtam egy cuppanós puszit a milliárdos ajkaira. Az arc- és fogmosás után a gardróbba siettem. Nem sokat vesződtem a keresgéléssel; tudatosan akasztottam le a helyéről egy bézs színű pulóver ruhát, mellyel már régebben szemezgettem. Amint magamra kaptam egy fehérneműszettet s egy pár, testszínű harisnyát, bele is bújtam a térd fölé érő ruhába. Miután kifésültem és összekötöttem a hajam, gyorsan készítettem egy szolid sminket. A szobába lépve sóhajtottam egy nagyot. A mostohatestvérek elismerően mértek végig. Mosolyogva megráztam a fejem. - Indulhatunk, Bells?

***

Borzasztó ötlet volt magassarkú csizmát felvennem. Bejártuk az Oxford Street-n található üzletek többségét, ám húgom valamelyikbe csak nézelődés céljából rángatott be. A lábaim sajogtak, a hasam és a fejem pedig az éhségtől fájt.
- Még ide menjünk be, aztán ebédelünk - bökött a H&M boltja felé, mire összepréseltem ajkaimat a dühtől. Védekezően a mellkasa elé emelte kezeit, tekintetét pedig az ég felé irányította. - Oké, előbb eszünk. Több ilyen túrát kellene szerveznem, talán akkor nem fáradnál ki ilyen hamar.
- Bella, legalább 3 órája keringünk a semmiért! Alig vettél valamit. Ne mondd, hogy nem untad meg a kirakatokat és a drágábbnál drágább ruhákat, kiegészítőket?! - horkantottam fel, miközben leültem egy üres padra. Szemüvegem a fejem tetejére csúsztatva meredtem húgomra, aki karba tett kezekkel álldogált, nem messze tőlem. Jó néhány percig nem szóltunk a másikhoz. Elképedtem, hogy egy ilyen pitiáner kis úgy miatt megsértődött. - Nevetségesen viselkedsz, ugye tudod?
- Igazad van, sajnálom - telepedett le mellém, majd megölelt s arcát a nyakamba fúrta. Megráztam a fejem. Szavait alig hallottam a suttogása miatt. - Keressünk valami éttermet?
- Komolyan kérdezed? - vontam fel a szemöldököm, mire kuncogva belém karolt és felhúzott a padról. Járókelők hadát kérdeztük meg, több-kevesebb sikerrel. Egy idős hölgy segített nekünk, aki meg is dicsérte szépségünk. Elpirulva haladtunk tovább arra, amerre a néni mondta. Felcsillant a szemem, amikor megláttam a Nando's feliratot. - Végre!
Miután kerestünk egy asztalt, leadtuk a rendelésünk. A levegőben keringő, mennyei illatoktól még éhesebb és frusztráltabb lettem. Negyed óra várakozás után a pincér mosolyogva rakta elénk a sült krumplival, salátával és csirkeszárnyakkal megpakolt tányérokat. Bells elkerekedett szemekkel figyelte, hogyan esek neki az ételnek.
- Te aztán tényleg éhes voltál - tűzött a villájára egy krumplit, amihez tépett egy kis húst. Hümmögve tüntettem el a joghurtos-fokhagymás öntettel tálalt salátát, aztán a krumplit s végül a szárnyakat. Desszertnek mangófagylaltot kértem, mert a süteményfélékkel nem birkóztam volna meg. Húgom a rendelésének felét fogyasztotta csak el, képtelen volt többet enni. Jóllakottan dőlt a bőrülő hátának. - Vacsoráig egy falat sem menne le a torkomon.
Elmosolyodtam. Bella ugyanolyan keveset eszik, mint anya. Ha sok ételt szed a tányérjára, annak maximum a negyedét, esetleg a felét eszi csak meg. Felsóhajtottam. Hosszú idő után most először kezdtek el hiányozni a szüleim. Vajon én is hiányzom nekik, vagy még mindig dühösek rám Zayn miatt? Lehet, már lemondtak arról, hogy viszontlássuk egymást. 
- Rendezem a számlát és mehetünk - halászta elő a táskája aljából a tárcáját Bells, majd odaadta a bankkártyáját a pincérnek. Szólásra nyitottam a számat, de testvérem leintett. - Ennyivel tartozom... A viselkedésem miatt.
- Igazán nem kellett volna. Én estem túlzásokba - mosolyogtam, miközben felvettem a kabátom. Bella megcsóválta a fejét, aztán belém karolt s elindultunk bevásárlótúránk utolsó állomására. A vér azonnal az arcomba szökött, amikor megláttam a New Bond Street sarkán található bolt nevét. Lecövekeltem a járda közepén. - Ezt te sem gondoltad végig... Victoria's Secret?
- Fel kell frissíteni a fehérneműs szekrényed tartalmát, emlékszel? - nyitott be az üzletbe. Gondolatban ezerszer fejbe ütöttem magam, amiért az autóban elkotyogtam, hogy kissé ódivatúnak tartom a fehérneműim. A lepcses szám és a kíváncsiságom tesz majd sírba. - Bomba alakod van, szóval bármilyet felvehetsz. Zayn kivetkőzik magából, ha meglát mondjuk egy babydoll-ban.
- Egyszerű melltartóra és bugyira gondoltam, nem ilyenekre! - akasztottam le egy vörös, csipkés darabot. Egy pillanatra elképzeltem, hogy ebben mutatkozom a maffiavezér előtt... Arcom lángba borult, Bella ajkai pedig levakarhatatlan vigyorra húzódtak. - Ne legyél ennyire gátlásos! Vedd csak meg! Nézd, van feketében is!
- Öröm veled a vásárlás - sóhajtottam fel fájdalmasan, de húgomat cseppet sem hatotta meg siránkozásom. Mialatt egyszerűbb fehérneműket próbáltam keresni, Bells elvette tőlem a kosarat s elindult felfedezni a boltot. Amikor utolértem, eltátottam a számat. - Ezt fel nem veszem! Felejtsd el!
- Sandy, ne csináld ezt! Törekedj a merészségre, jó? Vadítóan fogsz ezekben kinézni - biztatott, amitől még idegesebbé váltam. Hogy lehetünk mi testvérek? Bella bevállalós, vagány lány, míg én a szürke kisegér szerepet töltöm be. Reménytelen eset vagyok. Halántékom masszírozva mértem magamhoz egy lila, csipkés body-t. Meglepő, de tetszett. - Ah, legyen. Azért megengeded, hogy én is válasszak?
Nagyot biccentve terelgetett maga előtt, miközben sorra akasztott le egy-egy fehérneműcsodát és dobta a kosárba. Egy óra múlva sikerült két szatyorral távoznunk. Kis híján lenullázódott a hitelkártyám, köszönhetően a húgom rámenősségének.
- A fizetésem fele fehérneműkre ment el. Ez egyáltalán nem normális. Ennyi pénzen ruhákat és cipőket vehettem volna - kötöttem be magam, miután beültünk az autóba. Bella a kormányon dobolva várta meg, míg befejezem a sopánkodást. - Rémes, mennyire fent tudsz akadni egy témán, nővérkém. Vettél néhány szexi cuccot, ennyi. Neked is kijár ilyesmi.
- Legyen igazad - hagytam rá, miközben bekapcsoltam a rádiót s fejemet az ablaküvegnek döntöttem. Azonnal elnyomott az álom, fel sem ébredtem Portsmouth-ig. Másfél óra alvás számomra sokat jelentett.
Nyakamban úthengerrel kimasszírozandó csomóval szálltam ki a járműből, miután Bells beparkolt a Malik-ház udvarába. A fehérneműkkel teli szatyrokkal felslattyogtam az emeletre, majd bedobtam őket a gardróbba s húgomtól elköszönve indultam a drogériába.

2017. január 2.

18.fejezet ~ Dallamokba menekülve

Sziasztok!
Boldog Új Évet 😁😘! Holnap megindul a hajtás, de előtte még szeretnék nektek kedveskedni egy kicsit 😀 Köszönöm az elmúlt évben kapott támogatást 💓 Remélem, idén is ilyen erős és kitartó kis társaságra számíthatok majd 😊 Ezúton küldök egy virtuális és óriási ölelést BellaLili-nek, aki az utóbbi időben rengetegszer a segítségemre sietett 💕 Hálám üldözze a 2 kommentár íróját - RS és BezTina 💝 -, illetve a 6 pipálót is 💖 A folytatás fogalmam sincs, mikor érkezik... Nem is ígérek semmit😊 További szép estét és kitartást a héthez 😍😁  U.i.: A fejezet második része a Glory Days album hatására született meg 😊 Pusszpáá evribádii,
Macy

Touch
A város egyik leghangulatosabb és legdrágább éttermében volt asztalfoglalásunk. Egy eldugott sarokban ültünk le, miután megváltunk a kabátjainktól. Amikor megkaptuk az étlapot, a pincér megtöltötte a poharunkat a már előre behűtött pezsgővel, majd magunkra hagyott minket. Tekintetem kíváncsian futtattam körbe a falakon, melyeket híres énekesek és színészek képei díszítettek.
- Ez volt apám kedvenc étterme. Anya túl giccsesnek találta, de általában hallgatott az öregre és idejöttek vacsorázni, évfordulót ünnepelni. A lányok másnap reggel nem állták meg, hogy ne faggatózzanak anyánál. Én a háttérben meghúzódva figyeltem, ahogy Doniya és Bella szempilla rebegtetve issza anyu minden szavát - lapozgatott az étlapban Zayn, miközben beszélt. Halovány s egyben meglepett mosolyra húztam a számat. Eddig ilyesmiről sosem mesélt nekem. - Apa halála előtt pont ennél az asztalnál ettek. Anya tisztában volt vele, hogy az lesz az utolsó romantikázásuk.
- Előre megtervezett volt apád halála? - kérdeztem elhűlve, mire a milliárdos komoran bólintott. - A maffiaélet már csak ilyen. A vezéreknek, illetve a tagoknak is vannak ellenségei. Engem se kerülnek el, sajnos.
- Az egyikük rám is vadászik - tettem hozzá, majd belekortyoltam a pezsgőmbe. A római vakációnk óta halálfélelmem volt. Zayn elhúzta a száját. - Ha megtalálom, abban nem lesz köszönet. A szeretteimet egy ujjal sem bánthatja senki.
- Sosem értettem, hogyan képes valaki hidegvérrel ölni. Számomra egy kutya elaltatása is hátborzongató, még akkor is, ha muszáj megtenni - adtam oda a pincérnek az étlapot, miután felvette a rendelésünk. Egy ideig nem szóltunk egymáshoz; a maffiavezér engem fürkészett, én pedig a színpadon táncoló párost tüntettem ki figyelmemmel. Mindig is csodáltam a társastáncot. Szerintem, az egyik legkifejezőbb és legbensőségesebb táncfajta. Fejemet kicsit megrázva tereltem tekintetem az előttem ülőre. Izzadt tenyeremet a ruhámba törölve megköszörültem a torkom. - Milyen érzés a maffia élén tevékenykedni? Mennyire okoz fejtörést például egy új tag bevétele?
Zayn kissé zavartan a hajába túrt, majd eltüntette a poharában várakozó pezsgőt. A pincér az ő kezére játszott, mert akkor egyensúlyozott az asztalunkhoz a rendelésekkel, amikor szólásra nyitotta a száját. Erőltetett mosollyal az arcomon megköszöntem az ételt a fiatal felszolgálónak, aztán a villámmal várakozóan piszkálgatni kezdtem a salátát.
- Eleinte furcsa volt irányítani az embereket, de egy idő után belejöttem. A nagyapám és később apa rengeteg dolgot megtanított. Nem igazán okoz fejtörést egy új tag bevétele. Nem sokat várok el tőle. Értsen a fegyverekhez, legyen pontos és őszinte. Ha szabályt szeg, vagyis nem teljesíti a feladatát, esetleg hazudik, akkor nem kegyelmezek - látott neki a vacsorájának, én pedig nagyot nyelve követtem. A gyomrom folyamatosan kavargott, alig bírtam pár falatnál többet enni. Leginkább az mozzarelladarabokkal teleszórt salátából csipegettem, a húshoz nemigen nyúltam hozzá. A milliárdos a kezemre simította sajátját. - Mi a baj?
- Émelygek egy kicsit - töröltem meg a számat, majd telefonomat magamhoz véve a női mosdóba siettem. Miután búcsút mondott a vacsora és ez előtte elfogyasztottak, megmostam az arcom s kiöblítettem a szám. Már kiskoromban sem szerettem azokat a sorozatokat és filmeket, amikben megölték az embereket. Fejemet megrázva indultam vissza az asztalhoz, ám útközben megállított a táncosfiú. Apró mosolyra húztam ajkaimat, amikor felém nyújtotta egyik kezét. - Szabad egy táncra?
- Persze, miért is ne?! - bólintottam, a srác pedig intett egyet a zenekar irányába. Valamelyest értettem a dalokhoz, így sikerült könnyen felismernem a hangsúlyos lépkedésre, a zene lüktetésére ösztökélő tangót. Az énekesnő kellemes mély hangja a fejembe vésődött. A táncosok szoros közelsége miatt a tangó igencsak intim tánc, a partnerek az átlagosnál is jobban odafigyelnek a másikra. A fiú végig a szemembe nézve ösztönzött a már-már profi lépésekre, melyeket fogalmam sincs, honnan szedtem. Jó néhányszor megpörgetett, a levegőbe emelt s hagyta, hogy úgy mozogjak, ahogy nekem tetszik. Magamon éreztem az egész étterem kíváncsi tekintetét, ami zavarba hozott. Ahogy elcsendesült körülöttünk a zene, már csak arra eszméltem fel, hogy a táncos kezet csókolt. - Megtisztelő volt Önnel táncolni. Köszönöm.
- Én köszönöm, egy élmény volt - mosolyogtam rá kedvesen, majd az asztalunkhoz szédelegtem. Zayn csillogó szemekkel, alsó ajkába harapva méregetett. A pezsgő kis híján a torkomon akadt, amikor áthajolt az asztal felett s a fülem érintette egy pillanatra a fogait. - A desszertet otthon szervírozom fel.

***

A ruháink szanaszét hevertek; a harisnyám, a melltartóm és a bugyim apró cafatokban pihent a padló különböző pontján. Zayn finom csókokkal halmozta el a mellkasom s közben azt a dalt dúdolta, amit az iPod véletlenszerűen lejátszásnak indított. Csípőm automatikusan a ritmusra mozgott, ami mosolyra késztette a milliárdost.
- Ilyen vidámnak és szórakozottnak szeretnélek látni. Mindig - tapadt ajkaimra lassan, majd szétfeszítette a lábaimat és közéjük telepedett. Körmeimmel hosszú csíkokat karcoltam a hátára, miközben elmerültünk a csókban. Alhasam azonnal összeugrott, amikor meghallottam Zayn-t, ahogy kibontja az óvszeres tasakot. Alsó ajkam véresre harapva, nyöszörögve fogadtam magamba a férfit. Egyik kezét kettőnk közé ékelve simított végig nőiességemen; tekintete elsötétült a vágytól, ajkait széles mosolyra húzta. Felvontam a szemöldököm. Rekedtes baritonjától őrült vágtába kezdett a szívem. - Minden napot így kellene zárnunk, nemde?!
- El tudnám viselni - vörösödtem el, ami kuncogásra késztette a maffiavezért. Apró puszikkal halmozta el arcom s ezalatt a melleimet masszírozta. Tudja, hogy kell levennie a lábamról. Kifejezetten tetszik ez a nyugodt, szerelmes énje. Hozzá tudnék szokni. Lábaimat a csípője köré fonva ösztönöztem gyorsabb tempóra, melynek hatására egyre hangosabbak lettünk. Fél füllel koncentráltam a zenére is, mely első hallásra elnyerte a tetszésem. Dudorászva túrtam Zayn hajába, majd ajkaimat a bal vállán pihenő halálfejre nyomtam. - Direkt vannak ilyen dalok a lejátszódon? Nem mintha zavarna, csak...
- Hangulattól függ, miket pakolok rá. A legutóbbi számokat Bella csempészte rá - rázta meg a fejét mosolyogva, majd elhúzódott tőlem. Zavartan pislogtam párat, mire a milliárdos megcirógatta az arcom. Érintésétől lehunytam a szemem egy pillanatra. - Próbáljunk ki valami újat. Fordulj hasra és emeld meg a feneked!
Izgatottan tettem úgy, ahogy kérte. Szokatlan volt, hogy nem nézhettem közvetlenül a szemébe. Meglepetten felnyögtem, amikor megmarkolta a fenekem s óvatosan belém hatolt. Ujjvégeim elfehéredtek, ahogy a takarót szorongattam.
A tempónak és a számomra új póznak köszönhetően meglehetősen hamar a csúcsra jutottunk. Zayn mellkasa második bőrrétegként simult a hátamnak. Fantasztikus és szívmelengető érzés. Jó néhány percig csak pihegtünk, aztán erőt vettünk magunkat és lezuhanyoztunk.
- Ízlett a desszert? - lehelt egy puszit a vállamra a maffiavezért, miután bebújtunk a takaró alá. Karját a derekam köré kulcsolva vont közelebb magához. Pizsama felsőm alá csúsztatott ujjaitól felforrósodott a bőröm. Kuncogva a kezére simítottam a sajátom. - Igen, nagyon is. És neked?
- Szívesen repetáztam volna - fúrta arcát a hátamba, én pedig felnevettem. Egy ideig beszélgettünk, aztán álomra hajtottuk a fejünket.
Gondolataimat nem hagyta nyugodni Zayn vallomása. Valamikor, a közeljövőben nekem is szembesítenem kell azzal, hogy mit érzek iránta. Néha a falra tudnék mászni a titkolózástól, a védelmezéstől... De, ettől függetlenül szeretem. 

2016. december 25.

17.fejezet ~ Vallomás

Sziasztok!
Szomorúan tapasztaltam, hogy nem igazán nyerte el a tetszéseteket a fejezet😔 Biztosan közrejátszik az is, hogy ritkán frissítek, de egyszerűen nincs időm rá😢 A 10-i hétvégén azért nem írtam, mert szombaton délelőtt tablófotózásra mentem, este pedig szalagavatóztam... Kavarogtak a gondolataim, kicsit izgultam is, de minden flottul ment😊 Térjünk vissza a történethez😀 Ezúton is köszönöm BellaLili segítségét és az 1 kommentárt BezTina-nak💗  Januártól gőzerővel készülök az érettségire, szóval biztosan lesznek ennél is nagyobb kihagyások😔 Előre is elnézéseteket kérem😔 Bocsánat a rövidségért is😔 További jó pihenést és kellemes ünnepeket kívánok💓😍! Pusszpáá evribádii,
Macy


Photograph
Szokatlan volt a csend, ami fogadott minket. Az egész lakást a frissen mosott terítők, függönyök és a bútorápoló illata töltötte be. Miután megváltam a cipőmtől, a konyhába siettem. Két üzenet várakozott a pulton; az egyik Melissa-tól, a másik Bellától. Húgom egy ismerősével tölti az estét, a fiatal házvezetőnő pedig arról adott rövid tájékoztatást, hogy alaposan kitakarított, mosott és főzött vacsorát. Egy kancsó gyümölcstea is várakozott ránk, ami mosolyt csalt az arcomra. Egy bögrét előkerítve öntöttem a hűsítő nedűből, majd a mikróban melegítve rajta egy picit leültem az asztalhoz. Zayn a kanapén ülve figyelte mozdulataimat. Fejemmel az előttem levő székre böktem, hogy inkább ott kényelmesedjen el s ne a nappaliban.
Jó néhány percig csak méregettük a másikat. Alsó ajkam rágcsálva forgattam a bögrét, melynek tartalma már majdnem elfogyott.
- Minden embernek vannak titkai. Ez teljesen természetes, szerintem. Felesleges mindenféle gondolatot megosztani a másikkal - törte meg hirtelen a csendet a maffiavezér, miközben kigombolta az ingét. Oldalra döntöttem a fejem. Hangos sóhajtást követően folytatta mondandóját. - Utólag belátom, szólnom kellett volna a srácokról, akik a boltnál őrködtek. Szerettelek volna biztonságban tudni, ennyi az egész. Kitudja, az a mocsok mikor akar lecsapni.
- Értékelem, hogy vigyázni akarsz rám. Tényleg. Mégis örültem volna, ha legalább azt elmondod, hogy felforgatták a lakásom. Magasról tettem volna arra, ha elvisznek egy-két dolgot... Miért vagy bizalmatlan irántam?
- Nem vagyok bizalmatlan - rázta meg hevesen a fejét, én pedig felvontam a szemöldököm. - Tényleg? Biztos vagy benne? Mert én nem úgy érzem.
- Tisztában vagyok vele, hogy vannak elvárásaid. Igyekszem betartani azt, amelyiket tudom - mondta fáradtan, laposakat pislogva. Bólintottam egyet, majd töltöttem a bögrémbe a teából. Gondolataimat megosztva fordultam a milliárdos felé, aki kis híján elaludt az asztalnál. - Egyezzünk meg valamiben. Nem kell mindent elmondanod, csak azt, ami rám is tartozik. Ha nem megy, akkor intsünk búcsút egymásnak. Rendben?
- Miért fenyegetőzöl állandóan azzal, hogy elhagysz? Egyszerre szomorít el és dühít fel, hogy játszi könnyedséggel ismételed önmagad. Bele se gondolsz, én mit érzek? - jött oda hozzám s vette ki a kezemből a bögrét. A fáradtság pillanatok alatt tovatűnt, tekintete határozottá vált. - Még sosem mondtam ezt senkinek sem a családomon kívül... Szeretlek, Sandra Olsson.
Ajkaim elnyíltak, szemeim kikerekedtek. Azt hittem, rosszul hallok. Nem, tisztán és érthetően mondta. Ez a három szó úgy hagyta el a száját, mintha egy imát rebegett volna. Fülig vörösödve lehajtottam a fejem.
- Ha nem állsz készen rá, hogy kimond te is, én tudok várni - csókolt homlokon, aztán szorosan magához húzott. Aprót bólintva mellkasába fúrtam arcom, miközben farzsebébe csúsztattam a kezem. Egy ideig csendben öleltük egymást, Zayn-nek azonban még volt mondanivalója. Lehunyt szemmel hallgattam rekedtes baritonját. - Komolyan gondoltam, amit mondtam. Nem azért vallottam szerelmet, hogy félretegyük a vitát.
- Ne aggódj, ilyesmi meg sem fordult a fejemben - nyomtam egy puszit a mellkasára. Romantikus pillanatunkat a maffiavezér ásítása szakította meg. Kuncogva elhúzódtam tőle. - Pihenj le, oké? Hosszú napod volt.
- Az biztos. A harmadik megbeszélés után majdnem elaludtam a székemben. A kávé sem segített... A jelenléted viszont felébresztett kicsit - lopott egy csókot s elindult a lépcső felé. Mielőtt eltűnt volna az emeleten, álmosan rám mosolygott. - Ne lakj jól Melissa főztjével, mert később vacsorázni viszlek!

***

Miután ettem pár falatot a házvezetőnő isteni menüjéből, Zayn dolgozószobájában nézelődve ütöttem el az időt, míg a milliárdos békésen aludt a hálóban. Tisztában voltam vele, hogy ez a helység tiltott zóna a számomra, de nem érdekelt, mit fogok a maffiavezértől kapni azért, amiért betettem ide a lábam. A könyvek és egyéb kéziratok között néhány fényképalbumra is rábukkantam, melyek évszám szerint sorakoztak a polcokon. Kíváncsian emeltem el egyet s ültem az íróasztal mögé, majd felkapcsoltam a szitakötőkkel tarkított lámpát. Keserédes mosoly kúszott arcomra, ahogy megláttam a képeket. A legtöbbön Zayn a lánytestvérei körében szerepelt, az album utolsó lapjain viszont láthattam a szüleiket is. Az édesanyja gyönyörű asszony volt; kár, hogy nem ismerhettem meg személyesen.
Alsó ajkamba harapva raktam vissza a helyére az albumot, aztán vettem magamhoz egy másikat. Ijedten kaptam tekintetem a szőnyegre, ahová egy kisebb méretű kép pottyant ki a vaskos gyűjteményből. Forgott velem a világ, amikor megfordítottam a fotót. Ezt nem hiszem el! Mégis mióta követi nyomon az életem? Felháborító!
- Gondolhattam volna, hogy itt talállak - sóhajt fel a kép tulajdonosa, majd odajött hozzám s hátulról magához vont. Állát megtámasztva a vállamon lehelt egy csókot a fülem mögé. - Tudom, tudom. Kíváncsi vagy, hogy került hozzám ez a fotó. 
- A fejembe látsz - mormoltam unottan, miközben visszatettem a többé emlék közé a rólam készült képet. Egy pillanattal később már a fotelben ültünk. Zayn ujjai a hasamon zongoráztak. - Amikor Bella a családunk részévé vált, anyu összegyűjtötte a cuccait. A szüleidről készült kép nála maradt, ezt viszont titokban elkoboztam. Már akkor tudtam, hogy az enyém leszel.
Elmosolyodtam. Bármennyire is bosszantott a dolog, mégis aranyosnak találtam. Puha ajkai finoman feltérképezték a nyakam, majd az arcom s végül a szám. Ráérősen ízlelgettük a másikat, miközben kigomboltam a milliárdos ingét.
- A vacsoráról se feledkezz meg, kicsim. A desszertet később kapod meg. Feltéve, ha szeretnéd - húzódott el, aztán rám kacsintott. Lángoló arccal simítottam végig tetovált mellkasán, Zayn pedig az államnál fogva felemelte a fejem. - Gyere, készülődjünk! Mit szólnál, ha készítenék egy forró fürdőt és elmerülnénk a habok között?
- Jól hangzik - nyomtam egy puszit az arcára, miközben feltápászkodtam az öléből s felé nyújtottam a kezem. Miután a fekete szépfiú kulcsra zárta a dolgozója ajtaját, a fürdőbe siettünk. Amíg a kád megtelt vízzel, kiválasztottam a ruhámat a vacsorához. Zayn elismerően hümmögött, mikor megmutattam neki. - Szexi... Túlságosan is. Nem szeretnél valami térd alá eső ruhát választani?
- A tiéd vagyok, emlékszel? Senki se csaphat le a kezedről - váltam meg a fehérneműmtől és ültem bele a habbal teli kádba. A milliárdos szem forgatva csatlakozott hozzám; karjait szorosan körém fonva vont a mellkasára. Kezeit a melleimre simította, majd masszírozni kezdte őket. Lehunyt szemmel felsóhajtottam. - Ha nem kaphatom meg a desszertet a vacsora előtt, akkor te sem. Vagy igen?
- Előétel is szerepel a menüben - vándorolt egyik keze a lábaim közé. Fejemet a nyakhajlatába fúrva nyögtem egy jókorát, amibe beleremegett az egész testem. - Egy kívánatos, gyönyörű előétel.
Egy óra múlva kissé kábultan és felizgulva ültem be az autóba. Zayn mindvégig a kézfejem cirógatta s a nyakam halmozta el puszikkal. Arcomon tükörtojást lehetett volna sütni, úgy égett. Alsó ajkamba harapva simultam a férfi jobbjának, aki szabad karját a derekam köré kulcsolva lehelt egy csókot a halántékomra. Hosszú esténk lesz.

2016. december 1.

16.fejezet ~ Felbolygatott élet

 Sziasztok!
Sikerült megszülni a fejezetet, melyen elég régóta kotlottam már 😀😅 Hálás köszönetem a türelmetekért, illetve BellaLili-nek, aki az elfoglaltságai ellenére szakít időt arra, hogy segítsen az írásban 💓 Köszönöm továbbá a 3 kommentárt - Tiny Destiny, BezTina és RS 💖 -, a 9 pipát és a 15.000 megtekintést 💕! A következő fejezet érkezésének időpontját homály övezi, nagyon sűrű lesz ez a hónapom 😔 Igyekszem azért, de nem ígérek semmit 😊 További jó éjszakát, kitartást a héthez és kellemes hétvégét kívánok 💝! Pusszpáá evribádii,
Macy

It's Gonna Be Me
Reggel kis híján lefordultam az ágyról, amikor meghallottam a telefonom idegesítő s folyamatos rezgését. Zayn-t nem felkeltve robogtam a fürdőszobába, hogy rövid idő alatt elfogadható külsőt varázsoljak magamnak.
Alig negyed órát vett igénybe szalonképessé válásom, pedig hajat is mostam. Félszáraz tincseimet oldalfonatba igazítottam, majd összehajtogattam a pizsamámat és amilyen halkan csak tudtam, a gardróbba siettem. Gondolkodás nélkül magamhoz vettem egy pólót, egy pulóvert, egy farmert és egy pár tornacipőt. A fehérneműszett megszerzése már nehezebb feladat volt. Az eddig mélyen szundikáló milliárdos sűrűn pislogva ült fel az ágyban. Egy nagy ásítás közepette lerúgta magáról a takarót, aztán odacsoszogott hozzám. Karjait szorosan körém fonta és egy reggeli csókkal is megajándékozott.
- Muszáj bemenned dolgozni? - dünnyögte nyakhajlatomba, miközben kibontotta a laza csomót a testemet takaró törülközőn. Lassan végigsimított az oldalamon; keze a fenekemen állapodott meg. Aprót bólintottam, mire szomorúan felsóhajtott. - Akkor kénytelen vagyok én is benézni az irodába. Elvigyelek a drogériába?
- Nem kell, Emily jön értem - húzódtam a férfitől, majd felöltöztem s készítettem egy szolid sminket. Zayn a mosdónak dőlve figyelte mozdulataimat, ami egyszerre mosolyogtatott meg és hozott zavarba. Utolsó simításként fújtam egy keveset a kedvenc parfümömből, aztán megcirógattam a maffiavezér arcát és egy csókot leheltem a szájára. Viszonozni szerette volna, ám csak egy arcra puszi lett belőle. - Délután találkozunk!
Válasz gyanánt biccentett egyet, majd megvált az alsójától és beállt a zuhanykabinba. Órákig tudtam volna nézni, ahogy a vízcseppek versenyt futnak egymással tökéletes testén, de sajnos nem tehettem. Em valósággal ráfeküdt a dudára. Fejemet csóválva vállamra dobtam a táskám és futólépésben lerongyoltam a nappaliba. A lépcsőaljban lecövekeltem. Egy velem talán egykorú, szőke hajú lány egyensúlyozott a felmosóvödörrel s néhány tisztítóvegyszerrel. Amikor észrevett, melegen elmosolyodott és lepakolt a szőnyegre.
- Jó reggelt, Sandy! Melissa vagyok, Zayn bejárónője - mutatkozott be kedvesen, egyik kezét felém nyújtva. Még mindig meglepetten kezet ráztam a lánnyal, aki alaposan végigmért. - Scar és a főnök nem túlzott, mikor azt mondták, hogy gyönyörű vagy.
- Öhm... Köszönöm. Ne haragudj, most mennem kell. Elkésem a munkából. Biztosan találkozunk még, szia! - kerestem a kifogásokat, miközben azon gondolkodtam, Melissa honnan ismeri Scarlett-t. Hatalmas kő esett le a szívemről, mikor megláttam legjobb barátnőm Volkswagen Bogarát. Miután beültem az autóba, Emily egy csontropogtató ölelésben részesített. - Ha Zayn nem hív fel tegnap, mind a tíz körmöm tövig lerágom az idegességtől. Kerestelek a lakásnál, de azt mondta a gondnok, hogy reggel óta színedet sem látta.
- Sajnálom. Tudom, szólnom kellett volna, de közbejött ez-az - kötöttem be magam, miközben magyarázkodtam. Miután kifordultunk az utcából, Em a kezembe nyomta a kedvenc kávémat, ami hátsóülésen pihent egy papírtasakban. Hálásan elmosolyodtam. - Imába foglalom a neved, amiért gondoskodsz rólam.
Kuncogva legyintett egyet, majd bekapcsolta a rádiót s elkezdett énekelni az előadóval. A fülemre tapasztottam kezeimet, mire felmordult és átváltott dudorászásba. Megráztam a fejem. Legjobb barátnőmet nagyon hamis hanggal áldotta meg az ég, így amikor dalra fakad, valahonnan elő kell keríteni a füldugót. Viccet félretéve, a környezete nem igazán díjazza, ha énekelhetnékje támad. Velem is hasonló a helyzet, ezért maradtam a dúdolásnál.
- Csak este kell bemennem a cukrászdába. Egy esküvői tortát fejezünk be a csapattal. Hazavigyelek munka után? - parkolt le a drogéria előtt kialakított parkolóba. Fejemmel nemet intettem. - Nem akarlak kihasználni. Biztosan van más dolgod is, minthogy engem vigyél ide-oda. Amúgy is, össze akarok szedni néhány dolgot, mielőtt visszamegyek a Malik-házhoz.
- Ó, értem. Holnap azért elhozhatlak, nem? Esetleg beülhetnénk kajálni is valahová. Hiányoznak a csajos napok - jegyezte meg szomorúan, én pedig lebiggyesztett szájjal magamhoz öleltem barátnőmet. - A holnapi napom csakis a tiéd lesz, rendben?
Emily szélesen vigyorra húzva száját biccentett egy nagyot, aztán elköszöntünk egymástól s nyitás előtt néhány perccel már a polcok között masíroztam, ellenőrizve az áru mennyiségét.

***

Zárás előtt néhány órával tűnt fel, hogy két fickó járkált fel s alá az üzlet előtt. Talpig feketében rótták a köröket, számomra érthetetlenül. Néha megálltak, de csak pár pillanatra. Összevont szemöldökkel felmostam, majd rendet raktam a raktárban és megváltam a fehér köpenyemtől. Miután lezártam a kasszát, összeszedtem a cuccaimat és elhagytam a drogériát. Felvont szemöldökkel cövekeltem le a bejáratnál, amikor felismertem az ébenfekete Volvo-t és Zayn sofőrét, aki az autónak dőlve beszélgetett a két férfival. Elég volt néhány elkapott mondatfoszlány, hogy felmenjen bennem a pumpa. Táskámat a vállamra csapva trappoltam a kocsihoz.
- Most azonnal vigyen a lakásomhoz! - erőltettem némi nyugalmat a hangomba, de tisztában voltam vele, hogy nem sikerült. Dühös voltam. Mérhetetlenül dühös. A sofőr elrugaszkodott a Volvo oldalától s leporolta a nadrágját. - Sajnálom, Miss Olsson, de nem tehetem.
- Pedig kénytelen lesz, vagy én ülök a volán mögé. Nincs jogosítványom, szóval... - nyitottam ki az anyósülés felőli ajtót és fejemmel az bőrülés felé böktem. - Na?
- Nem teszem zsebre, amit Mr Malik-tól fogok kapni - mormolta, de teljesítette a kérésem. Negyed óra múlva már a tömbháznál voltunk. A liftet mellőzve, kettesével szedve a lépcsőfokokat igyekeztem a lakásomhoz. Noha az ajtó zárva volt, a bent lévő káosz arról árulkodott, hogy járt itt valaki. A hálószobám teljesen fel volt forgatva; a fehérneműim szétdobálva hevertek a földön, a pólóimmal és a nadrágjaimmal együtt. Remegő kézzel kapkodtam össze néhány ruhadarabot egy kisebb utazótáskába, melynek neszesszeres rekeszébe gyűjtöttem a fürdőszobában tartott dolgaim. Amint végeztem, utoljára körbenéztem a helységben. Egy aprócska cetlire lettem figyelmes, amit nekem és Zayn-nek címeztek.

„Ez csak egy aprócska figyelmeztetés. A következő alkalommal nem lesz ilyen pitiáner lakásfelforgatás. Szenvedni fogsz, Malik!”

A hideg futkosott a hátamon; forgott velem a világ. Könnyeimmel küszködve, ajkaimat összepréselve gyűrtem össze a papírdarabkát, majd a táskáimat felkapva tárcsáztam Zayn-t. Sietősen szólt a készülékbe.
- Tárgyaláson vagyok, valami baj van? - sutyorgást s rosszalló morgást fedeztem fel a háttérből. Megforgattam a szemem. - Elfelejtettél beavatni, hogy a megölt fickó fia felforgatta a lakásom. Egy üzenetet is hagyott, amiben nem éppen a jókívánságait írta le. Kezdem unni, hogy folyamatosan felrúgod a megállapodásunk.
- Ezt ne most beszéljük meg, kérlek! Nemsokára hazamegyek és elmondok mindent, jó? - hümmögve egy sort kinyomtam a telefont, aztán a cuccaimat a csomagtartóba dobva beültem a sofőr mellé. - Beszélnem kell a főnökével, személyesen. Elvinne az irodájához?
- Van más választásom? - sóhajtott fel, miközben elindultunk. Egyikünk sem szólalt meg egész úton, aminek kifejezetten örültem. Csak és kizárólag a maffiavezérrel voltam hajlandó beszélni. Fél óra múlva egy hatalmas épület előtt találtam magam. A sofőr rám sem hederítve bekapcsolta a rádiót. Miután megvált a zakójától, felém sandított. - Remélem, megemlíti, hogy nem önszántamból hoztam ide magát.
- Ne aggódjon, nem keverem bajba! - mosolyogtam rá haloványan, amit viszonzott. Napszemüvegemet az arcom elé csúsztatva robogtam a recepcióhoz, ahol egy nálam egy-két évvel idősebb lány gépelt szorgosan. Unottan felemelte a fejét, amikor észrevett. - Helló! Zayn Malik-t keresem. Megtudnád mondani, merre találom?
- Mr Malik tárgyaláson van, olyankor tilos zavarnom. Esetleg átadhatok egy üzenetet? - hevesen megráztam a fejem és erélyesen a pultra csaptam. A csaj összerezzent. - Nem vagyok jó kedvemben... Bökd ki szépen, hol tárgyal Zayn!
- Második emelet, harmadik ajtó - suttogta megszeppenve, ám mikor a lifthez értem, bátrabbá vált. Megjegyzése hallatán horkantottam egyet. Egyesek mit meg nem engednek maguknak. - Hisztis ribanc...
Az adott emeletre és ajtóhoz érve sóhajtottam egy nagyot, majd benyitottam az iroda helységbe. A tárgyalópartnerek már indulófélben voltak; egy részem örült, hogy nem rontottam be a tárgyalás közepén. A milliárdos elkerekedett szemekkel meredt rám, amikor utat törtem a sok öltönyös között. Szemüvegem a fejem tetejére toltam és megvártam, míg az aktatáskás férfiak elhagyják a szobát.
- Legközelebb megemlíthetnéd, hogy őrzővédő szolgálatot állítasz a sarkamba. Oké, ez kis probléma a felbolygatott lakásomhoz képest, amiről szintén elfelejtettél szólni... Értem én, hogy meg akarsz védeni... De, ha már rólam van szó, jogom van tudni mindezekről, nem? - tártam szét tanácstalanul a karjaimat. Zayn nem szólt semmit, csak lazított a nyakkendőjén és beletúrt a hajába. Megráztam a fejem. - Így nem fog működni közöttünk, ha szervezkedsz a hátam mögött és eltitkolsz olyan dolgokat, amiről jogom van tudni. Belegondoltál egyszer is, hogy mennyire rosszul érzem magam ezek miatt?
- Mondtam, hogy otthon mindent megbeszélünk. Minek kellett idejönnöd? Kiharcoltad a sofőrömnél, igaz? Csak akkor jött volna ide, ha kérem. Csapnivaló manipulátor vagy - morogta cseppet sem kedvesen, miközben megkerült s töltött magának egy pohár vizet. Rezzenéstelen arccal néztem végig, ahogy eltünteti a hűsítő nedűt, aztán kíméletlenül az asztalhoz csapta a poharat. Arrébb ugrottam egy kicsit, mire Zayn rám emelte tekintetét. - A francba is, Sandy! Nem akarlak elveszíteni! Fontos vagy a számomra, érted? Még sosem éreztem ilyet és ez frusztrál. Nagyon is.
Zavartan pislogva bólintottam egyet, a maffiavezér pedig odajött hozzám és szorosan magához húzott. Kezeit a fenekemre simítva tapadt ajkaimra, amit eleinte nem óhajtottam viszonozni. A csókjaival nem fog lekenyerezni. A mérgem nem száll el egyik pillanatról a másikra. Elegem van, hogy sosem beszéljük meg rendesen a problémáinkat.
- Nem engedem, hogy a bugyimba mássz! Nem játsszuk el még egyszer ezt. Meg kell beszélnünk a dolgokat - léptem hátra komoly arckifejezéssel, karjaimat pedig összefontam a mellkasom előtt. - Intézd el, amit még kell és menjünk haza. Nem szeretném sokáig húzni-halasztani a problémáink elrendezését.
- Teljesen beindít, amikor ilyen komoly és kimért vagy - nyögte elhaló hangon, miközben összepakolta a cuccait. Miután visszavette a zakóját, összekulcsolta ujjainkat és elhagytuk az irodát. A recepciós csaj csillogó szemekkel köszönt főnökétől, míg én egy lenéző pillantást kaptam. Egy gúnyos grimasz kíséretében odavakkantottam egy viszlát féleséget, amit hasonlóképp viszonzott. Zayn a fejét csóválva csókolt halántékon. - Ha nem lettem volna itt, nekiugrottatok volna egymásnak... Vagy tévedek?
Bólintottam egy nagyot, a milliárdos pedig nevetve kinyitotta előttem az autó hátsóülésének ajtaját. A sofőr egyből ránk kapta tekintetét a visszapillantóban. Mélykék szemei az enyémet keresték. Alig észrevehetően elmosolyodtam, amitől megnyugodva sóhajtott egyet. Amint bekötöttük magunkat, lassacskán elindultunk a Malik-lakhoz. Az egyik felem félt, a másik nyugodtan várakozott. Ennél rosszabb már nem lehet a helyzet... Legalábbis reménykedem benne, hogy nem.