8.fejezet ~ Keserédes

Zayn faggatózását hidegen hagyva döntöttem fejemet az üvegnek, miután idegesen magamra csaptam az autó ajtaját. A milliárdos is hasonlóan cselekedett; mindenáron tudni akarta, mi a bajom.
- Felőlem titkolózhatsz egy ideig, de valahogyan úgyis kiszedem belőled - morogta, majd rámarkolt a combomra s beindította a motort. Felszisszentem, amikor megláttam bőrömön ujjainak helyét. Szinte hallottam, ahogy forogtak a kerekek az agyában. Egy pillanatra meghűlt bennem a vér. Zayn cinkos mosollyal az arcán fordította felém a fejét. - Már tudom is, hogy hogyan.
- Ugye nem fogsz bántani? - szökött ki a számon, mire élesen beszívta a levegőt. Sosem nézném ki belőle, hogy megütne egy nőt... Most mégis megfordult a fejemben. Összerezzentem, mikor megfogta a kezem. - Ezt azonnal felejtsd el! A legundorítóbb dolog, amit egy férfi tehet a nővel.
- Az erőszaknál egy fokkal jobb - mormoltam, miközben kiszálltam a járműből. Azt sem tudtam, miket beszélek. Miután megváltam a ruháimtól, magamra kaptam egy hálóinget s egy pár térdzoknit, majd megtámadtam a fürdőszobát. Alaposan megmostam az arcom és a fogaimat, aztán kibontottam a hajam. A tükörből egy zavart és kétségbeesett lány nézett vissza. Fél füllel hallottam, hogy kinyílt a szobaajtó. Vettem egy mély levegőt s bementem a szobába. Zayn beharapott alsó ajakkal mért végig, amikor az ágyhoz léptem. Felvontam a szemöldököm. Majdnem elröhögtem magam. - Valami baj van?
- Igen. A nadrágommal - bökött fejével az öle felé. A szám elé kaptam a kezem; a férfi slicce felmondta a szolgálatot. Az aprócska gomb abban a pillanatban lepattant a szőnyegre, ezáltal a milliárdosnak kellett fognia a fekete anyagot. Nemtörődöm módon megrántotta a vállát.  - Kissé szűk. De azt hiszem, tudunk kezdeni valamit a helyzettel.
Kínzóan lassan levetkőzött egy szál bokszerre, majd megkerülte az ágyat és végigfektetett rajta. Apró puszikkal borította be az arcomat, a nyakamat s a hálóingből kikandikáló mellkasom egy részét. Számat éhes csókkal támadta le, amit nem voltam rest viszonozni. Kezei feltérképezték lábaimat; belsőcombomon kis köröket írt le. Csípőm azonnal elemelkedett a takarótól, amikor végigfuttatta ujjait nőiességemen.
- Kitaláltam egy játékot. Addig nem élvezhetsz el, amíg el nem mondod, mi történt a színház mosdójában. Oké? - mormolta a számba. Felnyögtem. Mutatóujját belém vezetve tűrte feljebb az alvóruhám, hogy akadálymentesen hozzáférkőzhessen melleimhez. Fogai közé csíptette a bal bimbómat s mozgatni kezdte az ujját. Elvékonyodott hangon nyüszítettem, miközben Zayn kínzott. Körmeimet tetoválásokkal tarkított vállaiba mélyesztettem, amitől belemorgott a bőrömbe s erőteljesen megszívta a már fájdalmasan lüktető mellbimbómat. Egy jókora sikoly szökött ki belőlem. A fekete szépfiú kaján vigyorra húzta ajkait. - Na, elárulod? Vagy talán szeretnéd, hogy egész éjjel kényeztesselek?
- Zayn...! - nyöszörögtem a takarón vergődve. A milliárdos csak megnyalta alsó ajkát és a középső ujjával is megpróbált az őrületbe kergetni. Tekintete vágytól izzott; minden mozdulatából érezhető volt, hogy kíván engem. Lassan felőrölt a gondolat, hogy mindössze az előjátéknál tartunk. Idegesen kifújtam a levegőt. Eleget húztam a dolgot. - Oké. Elmondom. Csak-csak csinálj már valamit, kérlek!
Várakozóan fürkészve arcomat tapogatta ki az éjjeliszekrény fiókjának kilincsét, majd elővett egy óvszert.
- Scarlett megjelent a mosdóban és megcsókolt. Dőlt belőle a piaszag - ahogy a szavak elhagyták a számat, Zayn ökölbe szorította a kezét s a telefonjához sietett. Hirtelen azt sem tudtam, hol vagyok. Olyan gyorsan történt minden. Az üvöltözéstől szinte remegett az egész szoba. Miután a szépfiú lerakta a készüléket, odamentem hozzá és a dereka köré fontam karjaimat. - Miért csinálta?
- Megtetszettél neki - morogta ingerülten, mintha valami szitokszót kellett volna kipréselnie a fogai között. - Majdnem minden partneremmel eljátszotta ezt. De, amit az előbb kapott, azt nem rakta zsebre.
- Kirúgtad? - kérdeztem halkan, miközben ajkaimat a hátán ugráló izmokhoz érintettem. Nyugodtabb sóhajtásából ítélve kezdett lecsillapodni. Nemlegesen megrázta a fejét, aztán szembefordult velem és megcsókolt. Óvatosan az ágyra fektetett, megvált az alsójától és felgörgette magára a védekezőeszközt. Körmeimmel húztam egy alig látható csíkot a mellkasán. - Tombold ki a dühöd!

***

A hátamra gördülve nyitottam ki a szemeimet. Az éjszaka történtek mosolyt csaltak az arcomra. Legnagyobb meglepetésemre semmim sem fájt; kipihentebb és éhesebb voltam mint valaha. A gyomrom megkordulásával egy időben nyílt a háló ajtaja s egy nagy tálcával egyensúlyozva megjelent Zayn.
- Jó reggelt! - mászott mellém, majd megcsókolt és a tálcát az ölembe téve elkezdett etetni. Nagyon meglepett ezzel a viselkedéssel, de felettébb aranyosnak találtam. - Ha végeztél, hazaviszlek. Ideje beszélned a szüleiddel.
- Semmi kedvem a kioktatásukat hallgatni - töröltem meg a számat. Zayn épp megakart szólalni, de leintettem. - Tudom, nem helyes a viselkedésem, mégsem érzem szükségét annak, hogy találkozzam velük.
- Sandy, kérlek...  Két napja nem láttak. Ne legyél ennyire makacs! Ők mégiscsak a szüleid - lehelt egy csókot a nyakamra és magamra hagyott.
Be kellett látnom, hogy Zayn igazat mond. Ettől függetlenül a haragom nem szállt el. Miután befejeztem az evést, lezuhanyoztam, fogat mostam és felöltöztem. Hajamat csak kifésültem s a tálca társaságában lementem a konyhába. A milliárdos útra készen állva pörgette mutatóujján a kocsikulcsot. Megráztam a fejem.
- Ha apámon múlik, nem számíthatunk semmi jóra - jegyeztem meg, miközben beültem az autóba. Anya talán elnézőbb lesz, de apa... Nehéz dió.
A gyomrom liftezni kezdett, amikor Zayn befordult az utcánkba. Mielőtt kiszálltam a kocsiból, nyomott egy puszit a számra.
- Pakolj össze néhány dolgot, este érted jövök - suttogta titokzatosan, amitől a pulzusom az egekbe szökött.
Halvány lila gőzöm sem volt arról, hogy a fekete szépfiú mire készül. Egyedül abban voltam biztos, hogy fejmosás nélkül nem úszom meg a hazatértem.

Sziasztok!

Végre megérkezett a várva várt lehűlés, aminek köszönhetően tudtam koncentrálni az írásra :) Köszönöm az előző fejezethez érkezett 4 kommentárt - Jaranyi Maja, BezTina, iza jozsa és BellaLili, aki a Facebook-n írt nekem ♥ -, az 5 pipát és a 24 feliratkozót ♥! Megpróbálok igyekezni a folytatással, de mivel 2 új blogot is hamarosan megnyitok - egyikben csak társíró vagyok, Desiree-vel alkotunk ismét :) -, és a kötelezőkkel is haladnom kellene, nem sok időm van erre a blogra és magára az írásra :) Higgyétek el, a YBWM mellett ez a kedvenc írásom, eszem ágában sincs abbahagyni :) További szép hetet és jó hétvégét kívánok ♥! Pusszpáá evribádii,

Macy

7.fejezet ~ Nincs menekvés

A végét elvetemült gondolataim ihlették! Gondolataim nagy részét a Simlis spinék című sorozat ködösítette el :)

A megjegyzés hallatán alsó ajkamba haraptam, Zayn pedig az égnek emelte tekintetét s megrázta a fejét.
- Scar, fogd vissza magad! Kérlek - jött oda hozzám a fekete szépfiú, majd egy csókot lehelt a szám sarkába. A lány fülig érő vigyorral figyelt minket. Kezdett frusztrálni a jelenléte. - Sandy, ő itt az én bájos asszisztensem, aki már-már a jobb kezem, Scarlett. Kitűnően vezeti a szórakozóhelyeim ügyes-bajos dolgait és csapnivaló pultos, amikor azt a helyzet kívánja.
- Alig vártam már, hogy végre megismerjelek. Valahogy éreztem, hogy ez a találkozás hamarosan el fog jönni - ölelt magához jó szorosan és megajándékozott egy arcra puszival. Meglepetten elmosolyodtam. Mi mást tehettem volna? - Nem akarok zavarni, csak egy-két dolgot kellene Zayn-nel megbeszélnünk. Pár perc az egész, tényleg.
- Csak nyugodtan, én már végeztem - raktam a mosogatógépbe a tányérom és a villám, majd rájuk mosolyogtam s elindultam a lépcső irányába, de a milliárdos elkapta a kezem és az ölébe ültetett. Fejét a vállamra fektette, ujjait pedig összekulcsolta a hasamon. Amíg Scarlett a táskájában kutakodott, odahajoltam Zayn füléhez. - Nem akarok zavarni. Miért nem mehetek fel a szobába?
- Szeretném, ha itt maradnál velem - harapott a fülcimpámba, amitől halkan felnyögtem. - Semmilyen titkos dologról nincs szó, amiről nem hallhatnál.
Igaza volt. Scarlett megmutatta főnökének a War Zone bevételi statisztikáit, illetve felvetett néhány ötletet, min kellene változtatni a közeljövőben. Átbeszélték a könyvelést és összeírtak egy rendelést. Zayn rendkívül meg volt elégedve az új szórakozóhellyel. Büszkeséggel töltötte el, hogy a War Zone ilyen felkapott.
- Köszönöm, hogy szakítottál rám időt - hálálkodott Scar, majd megölelték egymást. Mielőtt kinyitotta az ajtót, felém fordult. - Nagyon örültem a találkozásnak, Sandy. Remélem, este is összefutunk még. A barátnőm már szívesen megismerne.
- Talán holnap, ma ugyanis színházba megyünk - jelentette ki Zayn, én pedig felvont szemöldökkel feléje fordítottam a fejem. Örülök, hogy mindig az utolsó pillanatban értesülök mindenről. Legalább valamiben hasonlítanak Emily-vel. Miután Scarlett elhagyta a lakást, a milliárdos nekilátott kései ebédjének. Hajammal szórakozva felültem a konyhapultra s onnan figyeltem a férfit. - Annyit elárulsz, mit fogunk megnézni?
- Fogalmam sincs, a sofőröm intézte a jegyeket - rántotta meg a vállát. Megforgattam a szemem. Mit is várhattam volna?

***

Emily volt a segítségemre ruhaválasztás terén. Legjobb barátnőm gyakran jár a szüleivel színházba, így pontosan tisztában volt azzal, miben illik megjelenni. 

- Lélegzetelállító leszel, én mondom - kortyolt bele kávéjába Em, majd beleharapott a sütijébe. Hümmögve kémlelni kezdte az arcom. Összevontam a szemöldököm. - Más vagy, San. Ki vagy virulva, totálisan fel vagy töltődve. Megvan a kémia köztetek, igaz?

- Ennyire látszik? - motyogtam elpirulva. Emily vigyorogva bólogatott, mint az autókban található bólogatós kutya. Szédelegve felsóhajtottam. - Sosem éreztem még ilyet, tudod? 

- Örülök neked, de azért vigyázz. Oké? - törölte meg a száját barátnőm, amikor végzett a rendelése elpusztításával. Biccentettem. - Nézelődjünk még, vagy inkább készülődsz az estére?

- A második opciót választanám - tettem a kávém árát az asztalra, aztán a szatyrokkal a kezemben elindulunk a parkolóházba. 

Miután Em elfuvarozott a Malik-lakig, nekiláttam a készülődésnek. A fürdéssel nem vesződtem, mert a plazázás előtt megejtettem egy gyors zuhanyt. Kifestettem a körmeim, megcsináltam a hajam és a sminkem, végezetül pedig belebújtam a fekete, testhez simuló ruhacsodába. Nem volt rossz, amit a tükörben láttam. Sőt.

- Lepasszolom a jegyeket a sofőrömnek. A neje állandóan nyaggatja, hogy mindig csak otthon ülnek és nem járnak sehova - vont a karjaiba Zayn, majd ostrom alá vette a nyakamat. Apró csókokkal hintette be bőrömet s benyúlt a ruhám alá. Ujjai a harisnyám szegélyén táncoltak. - Ugye tudod, hogy nehéz lesz megfékezni a vágyaimat az előadás alatt?

- Tisztában vagyok vele - nyomtam egy puszit az arcára és arrébb araszoltam a férfitól, hogy alaposan végigmérhessem. Elállt a szavam. Tekintetem akaratlanul is dudorodó nadrágján időzött. - Ez a nadrág kellően kihangsúlyozza az idomaid. Nem gondolod?

- Talán nem tetszik? - duruzsolta, miközben a fenekembe markolva magához rántott. Ajkaink azonnal találkoztak. Ujjaimat az ingébe akasztottam, így vontam közelebb magamat a milliárdoshoz. Nyelve tüzes táncot járt az enyémmel. Mielőtt belemelegedtünk volna a csókba, Zayn elhúzódott s egy puszit lehelt a szám sarkába. - Indulnunk kell.

***

Guys & Dolls

Egyszerűen lenyűgözött az előadás. Az igazat megvallva sosem rajongtam a musicalekért, de ez elnyerte a tetszésemet. Talán a hangulata és a szereplők miatt. Zayn kis híján elaludt mellettem, még a rövid burlesque sem keltette fel az érdeklődését.
- Várj meg itt, mindjárt jövök - nyomtam a kezébe a blézerem és a táskám, majd eltűntem a nőrengetegben, akik mind a mosdóba jutásra várakoztak. Közel negyed óra múlva szabaddá vált számomra is egy fülke. Amint végeztem, az egyik üres mosdókagylóhoz léptem s megmostam a kezem. A szívemhez kaptam, amikor megláttam a tükörben egy csapzott külsejű és igencsak alkoholtól bűzlő Scarlett-t. Megráztam a fejem, hátha csak a képzeletem játszik velem, de sajnos nem így volt. Hogy engedhették be az épületbe? Zavartan pislogva szembefordultam a lánnyal. - Te mit keresel itt?
Válasz helyett a kagylóperemhez nyomott, ujjait a tarkómra simította és megcsókolt. Minden erejét belesűrítve próbálta elérni, hogy viszonozzam alkoholban úszó, kétségbeesett csókját.
- Hagyd abba, Scarlett! Mégis mi a fene ütött beléd? - löktem el magamtól a lányt, aki majdnem a földön találta magát. Ködös tekintettel kapott a kezem után, ezáltal nem esett el. Leráztam magamról a kezét, majd némi epés szájízzel és az ajtót feltépve elhagytam a mosdót. Zayn csodálkozott feldúlt viselkedésemen. Blézeremet a hátamra terítve fúrtam fejemet a mellkasába. Alig tudtam egy értelmes mondatot kinyögni, csupán csak susogtam. Nagyon halkan. - Menjünk innen, kérlek!

Sziasztok!

Döglődöm a melegben, pedig a ventilátor is megy... Ennyit rólam és a szenvedésemről :) Köszönöm az előző fejezethez érkezett 4 kommentárt - Lily Clark, BezTina, RS és BellaLili ♥ - és az 5 pipát ♥! Örülnék, ha többen kifejtenétek a véleményeteket :) A fejezet megtekintéseinek számából ítélve nemcsak 4-n vagy 5-n olvassátok a bejegyzéseket :) Tudom, nehéz szavakba önteni a negatívumokat, jobb esetbe a pozitívumokat :) Egy írónak - mint ahogyan azt sokan tudjátok - rengeteget jelent az olvasói véleménye :) Így kérlek titeket, hogy írjatok - és pipáljatok - bátran! :) Előre is köszönöm ♥! További szép estét és jó hétvégét, hetet kívánok ♥! Pusszpáá evribádii,

Macy

6.fejezet ~ Üvegszilánkok

Hajamat egy kócos kontyba fogva osontam le a konyhába egy pohár vízért. Alig pár órája sikerült nyugovóra térnünk; Zayn rendesen lefárasztott. Minden egyes porcikám égett, mintha valaki parazsat pakolgatott volna a bőrömre. A fájdalom és az örömérzet határán lebegtem.
A sűrű villámlásoknak köszönhetően anélkül értem a földszintre, hogy bárminek is nekimentem volna. A konyhában azonban mégiscsak szükségem volt biztos fényforrásra, így kinyitottam a hűtőt. Dudorászva, hálóköpenyemet összébb húzva kaparintottam meg egy üveg vizet, majd felugrottam a pultra. Percekig ültem némán, gondolataimba temetkezve. Éppen visszavonulót fújtam volna, amikor az ég megdörrent s ijedtemben kicsúszott a kezemből az üveg. Szilánkok és a megmaradt víz kisebbfajta akadálypályát képezett a számomra. Ahogy átakartam lépni a csatateret, néhány apró és közepes méretű darabka a talpamba fúródott. Szitkozódva próbáltam meg kiszedni a nem a bőrömbe illő részeket, de nem jártam sikerrel. Sőt. Könnyeimmel küszködve nyitottam be az egyik helységbe, kötszer és géz után kutatva. Mivel ezzel sem volt szerencsém, így tehetetlenül és felettébb álmosan lerogytam az egyik székre.
Fogalmam sincs, mennyi idő telt el a konyhában szerencsétlenkedésem óta, mikor halk neszre lettem figyelmes. Alsó ajkamba harapva néztem Zayn-re, aki azonnal hozzám sietett.
- Miért nem keltettél fel? Eszedbe sem jutott, hogy elvérezhetsz? - kapott az ölébe sietősen, majd felvitt a fürdőbe. A mosdóra ültetve elővette az elsősegélydobozt s nekilátott a sebeim ellátásának. Nyöszörögtem a fájdalomtól. Miután több soron bekötötte a lábaimat, egy csókot hintett a számra. - Ideje aludnunk.
- Köszönöm - karoltam át a nyakát, miközben újra a karjaiban tartott. Álmos mosolyra húzta ajkait, aztán óvatosan lerakott a piha-puha párnák közé. Amint befeküdt mellém, szorosan magához vont és a nyakamba fúrta fejét. Egy pillanatra megremegtem, ahogy borostás arca hozzáért bőrömhöz.
Egy ideig a kint tomboló vihart figyeltem; képtelen voltam elaludni. Rettentő fejfájás gyötört, amit talán a nem igazán vészes vérveszteségnek köszönhettem.

***

Kis híján lefordultam az ágyról, amikor megláttam az órát. Átaludtam a délelőttöt... Illetve aludtuk. Meglepődtem, hiszen Zayn ilyenkor már vagy a századik telefonját intézné, esetleg a laptopja előtt görnyedne. Most viszont itt feküdt mellettem, a derékig lecsúszott takarónak köszönhetően megvillantva tetoválásokkal borított felsőtestét. A fejemet rázva elmosolyodtam. Még mindig hihetetlen ez az egész.
Miután megejtettem egy kötéscserét, lementem a konyhába, hogy összeüssek egy ebédet. Nem mondhatnám, hogy nagy szakács hírében állok, de otthon gyakran segítettem anyának. Szomorúan felsóhajtottam. Egyszerűen felfoghatatlan, hogy amióta Zayn belecsöppent az életembe, még egy telefonhívásra sem méltatnak a szüleim.
- Miért nem a takarítással kezdted előbb? Az ebéd ráért volna később is - hallottam meg a milliárdos szórakozott hangját, miközben összeseperte a véres üvegszilánkokat s felmosott. Megrántottam a vállam. Az igazat megvallva, tényleg nem hiányzott volna egy újabb vágás. Amint elpakolta a felmosót és a seprűt, körém fonta a karjait és egy puszit lehelt a homlokomra. - Mit szólnál ahhoz, ha inkább rendelnénk valamit?
- Hogyisne! Szeretném valamivel meghálálni, hogy az éjszaka közepén felkeltél és elláttad a vágásaimat. Elismerem, nem vagyok egy michelin csillagos séf, de néhány alapvető fogást én is el tudok készíteni - a férfiből majdnem kibuggyant a nevetés, ahogyan magyaráztam. Finoman a vállára csaptam, aztán megcsókoltam s mosolyogva nekiláttam a csirkemell előkészítésének. - Hol találom a dijoni mustárt, a juharszirupot és a vörösborecetet?
- Az ebédlő melletti szobácskában tárolja az ilyesmiket a szakácsnőm, azt hiszem. Egyszer főztem, akkor is odaégettem az egészet... Többet nem próbálkoztam, inkább mireliten élek vagy beülök egy étterembe - vakarta meg a tarkóját, aztán elindult az említett helység felé. Pár perc múlva a keresett élelmiszerekkel tért vissza. - Segíthetek valamiben?
- Nem, köszönöm. Ez egyfajta ajándék, egyedül akarom megcsinálni - mondtam, végigsimítva Zayn arcán. Aprót bólintott, majd a tenyerembe csókolt és leült az asztalhoz. Amint befűszereztem a húst, kerestem egy tűzálló tálat és belepakolásztam a csirkemellet. A mustárt összekevertem a sziruppal meg az ecettel s az elkészült mártást a húsra öntöttem. A sütőt a kapkodásom miatt nem sikerült előmelegítenem, de úgy véltem, anélkül is sikerül az étel. Ahogy a csirkemell sütőbe került, elégedetten felsóhajtottam és Zayn felé fordultam. - Rád bízhatom egy kicsit az ebédet? Szeretnék lefürödni és átöltözni.
- Az ágyra készítettem néhány ruhadarabot - kacsintott rám, én pedig elvörösödött fejjel az emeletre siettem. A kötésre ügyelve gyorsan letusoltam és hajat mostam, aztán megszárítkoztam és felöltöztem. A rúzst s a telefonomat zsebre csúsztatva robogtam le a földszintre. Zayn azonnal felém kapta a fejét. Ajkain széles mosoly terült szét. - Még egy ilyen hétköznapi öltözékben is rendkívül gyönyörű vagy.
- Tökéletesen tudsz hazudni - néztem rá a sütőben piruló ételre, ami már majdnem készen állt az elfogyasztásra. Miután megterítettem, a milliárdos szépfiú az ölébe rántott és egy szenvedélyes csókot lehelt a számra. Kezei a fenekemre tévedtek, míg én a mellkasán indultam el felfedezőútra. Már éppen belemelegedtünk a dolgokba, amikor párhuzamosan megszólalt egymással a sütés végét jelző kis vekkerszerűség és a csengő. Zayn idegesen felsóhajtott. - Kezdj el nyugodtan enni, én megnézem, ki az.
Elhúzódott szájjal, de bólintottam s nekiláttam az evésnek. A gyomrom boldogan kordult meg, ahogyan az első falatok leértek. Mielőtt végeztem a nem is olyan kicsinyke adagommal, egy barna hajú lány libbent be a helységbe. Megilletődve néztem a mögötte álló milliárdosra.
- Atyagatya! Zayn nem túlzott, mikor azt mondta, hogy dögös vagy.

Sziasztok!

Egy kicsit későn, de sikerült megírni :) Elnézést a rövidségéért :3 Köszönöm az előző fejezethez érkezett 3 kommentárt - BezTina, Anna Annau és Vigh Ágnes ♥ - és a 7 pipát ♥! Remélem, ehhez a részhez azért többen kifejtitek majd a véleményeteket :) A következő fejezet fogalmam sincs, mikor érkezik :3 Igyekszem :) További jó éjszakát és kellemes szünetet kívánok ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy

5.fejezet ~ Adatok

Moonlight

Feszélyezett néztem tükörbe, miután magamra öltöttem az ágyra kikészített pizsamát. A köntössel és a mamusszal semmi bajom se volt, de a falatnyi bugyi és a hozzá tartozó, csipkés top hagyott némi kívánnivalót maga után. Teljesen eltért az én éjszakai szereléseimtől, sokkal kihívóbb és szexibb volt. Alsó ajkamba harapva összehúztam magamon a kimonót s Zayn keresésére indultam. Ahogy végighaladtam a hosszú folyosón, minden ajtón benyitottam, hátha meglelem a férfit valahol. Az emelet sarkában egy ízlésesen berendezett könyvtárszobára bukkantam. Kíváncsiságomat sehogy sem tudtam legyőzni. Halkan besurrantam a helységbe, majd izgatottan körbenéztem. Egy laptopra lettem figyelmes az üveg dohányzóasztalon, illetve egy vaskos mappára. Közelebb merészkedve az asztalhoz elkerekedett a szemem. Az irattartón az én nevem szerepelt. Lerogytam a bőrülőre, az ölembe vettem a dossziét s kinyitottam. Egy körülbelül 4-5 évvel ezelőtt készült kép kapott helyett az első oldalon, a következőn pedig az adataim voltak olvashatóak. Kis híján elsírtam magam. Kihasznált. Tisztában volt mindennel, ami velem kapcsolatos.
Mielőtt lementem volna a földszintre, visszaraktam az asztalra az iratgyűjtőt és elhagytam a helységet. Vegyes érzelmek kavarogtak bennem, főként a düh és megalázottság. Hajamba túrva léptem át a konyha küszöbét, ahol a maffiavezér a tűzhely körül serénykedett, több-kevesebb sikerrel. Két bögre pihent a konyhapulton; a levegőben a forrócsokoládé jellegzetes illata keringett. Ó, csak nem romantikázni akar velem? Ráadásul a kedvenc édességemet is ellenem fordítja? Pofátlan fickó.
- Ülj csak le a kanapéra, mindjárt megyek én is - mosolygott rám biztatóan Zayn. Apró mosolyra húztam a szám, hogy ne legyen feltűnő kedvtelenségem s úgy tettem, ahogy a férfi kérte. Táskámból előhalásztam a telefonom, majd küldtem egy üzenetet Emily-nek. Miközben visszaolvastam az este folyamán érkezett irományokat, észre sem vettem, hogy Zayn leült mellém. Csak akkor eszméltem fel, amikor végigsimított combomon. Zavartan pislogva felnéztem arcára. - Szexi vagy ebben a szettben.
- Ez volt a célod, nem? - haraptam alsó ajkamba; a fekete szépfiú aprócska puszikkal borította be a nyakamat és egy határozott mozdulattal az ölébe húzott. Lüktető erekciója a fenekemhez simult. Puszijai harapásokká alakultak át, amik egyre akaratosabbak voltak az eddigi gyengéd érintéseknél. Megpróbáltam elhúzódni, de Zayn nem eresztett. Izmos karjai szorosan a derekam köré fonódtak. Fogai hosszú ideig tartották fogva nyaki ütőerem. Felszisszentem a hirtelen belehasító fájdalomtól. - Zayn, ez fáj... Finomabban.
- Mit kerestél az irodámban? - mormolta bőrömbe idegesen. Egy pillanatra megállt a szívem s levegőt is elfelejtettem venni. Puha ajkaival végigsimított a harapások helyén, majd felemelte a fejét. Tekintete szikrákat szórt. - Ne próbáld meg letagadni, a biztonsági kamerák felvettek.
- Téged kerestelek - nyögtem ki akadozó lélegzettel. A férfi felvonta a szemöldökét. Mintha kételkedett volna a szavaimban. - Benéztem minden szobába, de sehol sem találtalak. Semmi rosszat nem akartam.
- Jól van, nyugodj meg. Csak megkérdeztem - hüvelykujjával óvatosan letörölte kósza könnyeimet, amelyek eleinte fel sem tűntek. - Nem szeretem, ha a magánszférámban turkálnak. Legközelebb várj meg a szobában, rendben?
Válaszként bólintottam egyet, Zayn pedig egy puszit hintett a szám sarkába és elvette a dohányzóasztalról a bögréket. Az egyiket nekem adta, a másikba ő kortyolt bele. Szomorúan elhúzta a száját.
- Hmm, ez már koránt sem forrócsoki - állt fel mellőlem, aztán eltűnt a konyhában. Követhetetlen a hangulatváltozása. Először nekem esik, most meg panaszkodik, hogy kihűlt az édesség. Miért nem maradtam nyugton, miért?! A kíváncsiságom visz majd a sírba, az biztos. Gondolatmenetemből a férfi kíváncsi hangja zökkentett ki. - Felmelegítsem a tiédet is?
- Igen, köszönöm - mentem oda hozzá, majd bátortalanul átadtam neki a bögrém. A hideg futkosott a hátamon, ahogy lassan közénk telepedett a csend. Az időközben újra felmelegedett csokoládét kortyolgatva néztünk valamilyen romantikusnak nevezhető filmet a tévében, bár én kételkedtem abban, hogy Zayn is a képernyőt tüntette ki a figyelmével. Szabad kezével a combomon kalandozott, ajkait pedig többször a nyakamhoz érintette. Alsó ajkamat harapdálva leraktam a kezemből az üressé vált csészét s lángoló arccal a férfi felé fordítottam fejem. Szinte felfalt a szemeivel. - Nem tetszik a film?

Zayn nemlegesen megrázta a fejét, majd kikapcsolta a tv-t és megcsókolt. Lassan, ráérősen faltuk egymást s közben észrevehetetlenül újra a férfi ölébe kerültem. Fenekemre csúsztatva kezeit emelkedett fel a kanapéról, aztán felegyensúlyozott velem a lépcsőn a hálóig. Arcomat nyakába rejtettem, karjaimat pedig az övén pihentettem.
- Szeretném, ha az eddigieknél is jobban ellazulnál - fektetett végig az ágyon, miután kulcsra zárta az ajtót. A pizsamám felső részét a földre dobva kezdte apró puszikkal ostromolni a hasamat, kezeit pedig a melleimre simította. A vér fémes íze beterítette a számat, ahogy erősen alsó ajkamba haraptam. Hátam ívbe feszült, amikor eltűnt rólam a bugyi és s csizma is. Zayn széles mosolyra húzta a száját. Szemei feketén csillogtak a vágytól. - Elviselném, ha többször fogadna ez a látvány.
- Csak egy átlagos lány vagyok, tele anyajegyekkel és gátlásokkal - motyogtam értetlenkedve. A férfi megrázta a fejét, majd megvált pólójától. Nyeltem egy nagyot. Kezeimet a mellkasára vezette s arra kért, hogy fedezzem fel bőrének minden egyes négyzetcentijét. Érintésem alatt vibráltak izmai. Nyakán lévő tetoválásán végigfuttatva ujjaimat bukott ki belőlem egy kósza kérdés. - Gyakran jársz edzeni?
- Amikor időm engedi - hajolt vissza a hasamhoz. Csókjai egyre közelebb vándoroltak nőiességemhez. Úgy tűnik, Zayn a tettek embere, mintsem a szavaké. Kapkodtam a levegőt, a mellkasom szabálytalanul emelkedett fel-le. Hangtalanul vergődtem kényeztetése alatt. Lábaimat szétfeszítve hagyott kisebb harapásokat belső combomon, aztán felegyenesedett és megvált az alsójától. Nagyot sóhajtottam. Amint előkerült az éjjeliszekrény egyik fiókjából az óvszer, Zayn a hátára feküdt s az ölébe húzott. - Te irányítasz, Sandy!
Nyugtalanul pislogtam párat. Biztos, hogy ezt akarja?! Totálisan analfabéta vagyok szex terén, bár lefogadom, hogy ezt is tudja rólam.

Sziasztok!

Lassan egy hónapot ültem már ezen a fejezeten, itt az ideje, hogy közzétegyem :) Köszönöm az előző részhez érkezett 4 kommentárt - RS, Babe8, BezTina és Tokodi Vivien ♥ -, a 8 pipát és a 23! feliratkozót ♥! Hamarosan több időm lesz a történetre, legalábbis remélem :) A következő fejezet még nem tudom, mikor érkezik... Amint le tudom írni a gondolataim :) További szép estét és kitartást az utolsó héthez ♥! Pusszpáá evribádii,

Macy

4.fejezet ~ Titkos randevú

Reggel kifejezetten sokáig lustálkodtam. Se erőm, se kedvem nem volt a szüleimmel találkozni. Még sosem beszéltek így hozzám. Akármennyire is szeretem őket, mégsem tűröm el az ítélkezést. Tudtommal nem embert öltem, vagy bankot raboltam... Csak egy rossz fényben feltüntetett, eszméletlenül jóképű és nagyon figyelmes férfivel töltöttem az éjszakát.
Az ebédet a szobámban fogyasztottam el. Miközben ettem, folyamatosan azon gondolkodtam, hogyan is surranhatnék ki a házból a randira felvett ruhámban anélkül, hogy a szüleim észrevennék nem épp hétköznapi viseletem. Hosszas gondolkodás után felhívtam Em-t, hátha tud segíteni.
- Mi lenne, ha azt mondanád anyukádéknak, hogy színházba jössz velünk és utána nálunk is alszol? Ha végképp nem hisznek neked, nyugodtan felhívhatnak engem. Ne félj, míg engem látsz! - Emily szemrebbenés nélkül tudott füllenteni, ellentétben velem. A háttérben sutyorgást véltem felfedezni, de nem tulajdonítottam neki nagy figyelmet. Biztosan csak a szüleivel beszélgetett. - Na, mit szólsz?
- Nincs jobb ötletem, szóval kénytelen vagyok a tiédet használni - slattyogtam le a lépcsőn a tálcával, amin az ebédem vittem fel körülbelül fél órája. Apa a kanapén ülve nézett valami filmet, anya pedig a konyhában tett-vett. Nem megszakítva legjobb barátnőmmel a beszélgetést raktam le a tálcát az ebédlőasztalra, majd egy halk köszönöm-t elmormogva visszahúzódtam a rejtekhelyemre. Hatalmas sóhajjal zuhantam a párnák közé. - Annyira szokatlan, hogy szinte levegőnek nézzük egymást anyáékkal.
- Egyszer csak megbékélnek - mormolta Em. Megrántottam a vállam. Ha én nem lépek, akkor ők sem fognak. - Eldöntötted már, miben bolondítod még jobban magadba Zayn-t?
- Farmerban és pólóban nem mehetek, igaz? - kérdeztem félve. A válasz egy kisebb dühkitörés volt, amit egy kioktatás követett. Szemeim kis híján leragadtak. Rettentően utálom, ha kiselőadást tart. - Emily, elég! Majd felveszek valami ruhát meg egy magassarkút és kész. Nem csinálok belőle nagy ügyet.
Ekkor megszakadt a vonal, vagyis Em rám nyomta a telefont. Negyed óra múlva az ajtóban állt, kezében a sminkcuccokkal teli táskájával és egy bőrönddel. Kezeimet ökölbe szorítottam. Szívesen beleütöttem volna a falba, de nem akartam a kórházban kikötni.
- Nem áll jól neked ez a harciasság - mosolyodott el, miközben pakolászni kezdett az ágyamra. Fújtattam egyet, mire felnevetett. - Nyugodj meg, vadmacska! Csak segíteni jöttem.
- Egyedül is feltudok öltözni - mormoltam. Olyan volt, mintha a falnak beszéltem volna. Em dudorászva leültetett az egyik székre, aztán nekilátott a sminkemnek. Egy cseppet sem hatotta meg szikrákat szóró tekintetem. - Hajthatatlan vagy, Maraschino.
- Mondj újat - kacsintott nevetve. Az eszem megáll, komolyan mondom! Kellett nekem beavatnom ezt a levakarhatatlan, de szeretni való tyúkot. Amikor kész lett a sminkem és a hajam, Emily elővarázsolt a bőröndjéből egy fekete-arany, pánt nélkül ruhát és egy pár magassarkú szandált. - Öltözz át, hisztikirálynő! Tökéletesen fogsz festeni, majd meglátod!
- Gyerek még az idő. Zayn csak 7-re jön értem és most fél 5 van - néztem a falon kattogó órára lányos zavaromban. Em megrázta a fejét, én pedig felvontam a szemöldököm. - Mi az?

***

Lelkemben rőzse-dalokkal bújtam bele a ruhához ajánlott bőrkabátba. Emily a terv szerint avatta be a szüleimet, akik nem igazán örültek annak, hogy a ma éjszaka folyamán sem leszek itthon. Különösebb figyelmet nem fordítottam véleményüknek.
- Majd jövök! - csuktam be a bejárati ajtót, majd komótos léptekkel elindultam az utca végére. A szél bele-belekapott hajamba s a lábaim is fáztak egy kicsit. Nem ártott volna egy testszínű harisnyát felvennem. Szétszórtságomon mérgelődve közelítettem a rám várakozó Volvo-t. Zayn az oldalának dőlve mosolygott ellenállhatatlanul. A szívem egy pillanatra kihagyott egy ütemet. Egyik kezével végigsimított az arcomon, a másikkal pedig magához vont. Félénken elmosolyodtam. - Szia!
- Nincs mitől félned, Sandy. Legalábbis addig, amíg a közelemben vagy - lehelt egy csókot az arcomra, majd beszálltunk az ébenfekete járműcsodába. Alsó ajkam harapdálva kezdtem el megemészteni szavait. Tisztában voltam a megismerkedésünk előtt is, hogy egy maffiózóval eléggé veszélyes kapcsolatba bonyolódni. Kitudja, milyen ügyekbe keveredhetek miatta... A negatívumokat a képzeletbeli szőnyeg alá söpörve megpróbáltam csak a vacsorára koncentrálni. Biztosan fantasztikus lesz, amilyen az előző éjszaka volt. Gondolataimból Zayn egyre feljebb vándorló keze s kíváncsi hangja zökkentett ki. - A szüleid nem tudnak róla, hogy velem vagy, igaz?
- Elevenen megnyúztak volna, szerintem - ráztam meg a fejemet, miközben combomon zongorázó ujjait figyeltem megunhatatlanul. A zebra előtt megállva rám emelte csokoládébarna szemeit, ajkait pedig kíváncsi mosolyra húzta. - Miért nem költözöl el otthonról? Érett, felnőtt nő vagy. Jogod van a szabadsághoz, egyáltalán nem kellene már a szüleidtől függened.
- Tisztában vagyok vele. De, mivel nincs állásom, amiből el tudnám tartani magam, ameddig csak lehet, otthon maradok - szánalmasnak éreztem magam. A korombeliek már rendelkeznek saját anyagi háttérrel és némelyikük családdal is. Nincs mese, munkát kell keresnem. Miután Zayn leparkolt az étterem parkolójában, segített kiszállni az autóból s megfogta a kezem. Az asztalunk egy eldugottabb részen volt, előre lefoglalva. Amíg a pincér fel nem vette a rendelésünk, addig beszélgettünk tovább. Zayn igencsak rá volt kattanva a kocsiban felhozott témára. - Ha szeretnéd, segítek munkát keresni. Jó kapcsolataim vannak a környező cégek vezetőivel.
- Ez igazán kedves - mosolyodtam el. Eszem ágában sem akartam Zayn-t megbántani, de szerettem volna egyedül talpra állni. - Sok mindent hallottam már rólad, mégsem tudom, miért lettél vállalkozó. Biztosan nem volt könnyű ilyen sikeressé válnod.
Arca elkomorult egy pillanatra. A kíváncsiságom tesz majd sírba, az biztos. Percekig nem szóltunk a másikhoz, csak óvatosan méregettük egymást. Zayn végül felsóhajtott s borostáján végigfuttatva ujjait megszólalt.
- 17 éves koromban apám meghalt az egyik bandaháborúban. Esélye sem volt a túlélésre, annyi vért veszített. A harc előtt beavatott a végrendeletébe, amiben világosan kijelentette, hogy nem a testvéreim, hanem csak és kizárólag én vihetem tovább a vállalkozást. Anyával ezen össze is vesztek, mert nem akarta, hogy úgy járjak, ahogy apa. A temetést követően nyakamba szakadt minden. Éjjel-nappal csörgött a telefon, rengeteg megbízásom érkezett. Egy év alatt bejártam szinte az egész világot, közben megpróbáltam a családdal is foglalkozni - egy pillanatra megállt, hogy igyon egy keveset. - Remek embereim vannak, akik hozzáértően végzik a kiadott feladatokat.
Az este további részében is a vállalkozásról volt szó, illetve belőlem is kiszedett néhány, számára hasznos információt. Állítása szerint még sosem nyílt meg ennyire senkinek sem, mindig is zárkózott és begyepesedett volt.
- Más voltam, mint a többi srác. Amíg ők fociztak, én előkotortam valahonnan egy papírdarabot és rajzoltam - vette elő a telefonját, majd megmutatott pár félkész és kész művet. Elismerően bólogattam. A pálcikaembernél valahogy sosem jutottam tovább. - Amikor elköltöztem otthonról, a házamban lévő szobákat első dolgom volt a saját ízlésemre formálni. Egyedül a hálószobám maradt letisztult és rajzmentes.
- A kívülállók nem nézik ki mindezt belőled - mondtam, miközben megkóstoltam a desszertet. A csokoládé azonnal szétolvadt a számban, amitől egy másodpercre lehunytam a szemem. Isteni volt. - Úgy értem, amit rólad hallanak a médiából, az nem mindig pozitív. Arra hivatkoznak leginkább.
- Nem igazán bánom ezt, tudod? - mosolyodott el. Ujjai többször végigcikáztak kézfejemen, amivel kuncogást váltott ki belőlem. - Nem minden és mindenki az, aminek mutatja magát. Rólam is felépítettek megannyi képet, amit semmiféleképpen se akarok lerombolni. Csak a hozzám legközelebb állók tudják, milyen vagyok valójában.

Sziasztok!

Többszöri átolvasás után publikálnám is a soron következő fejezetet :) Mire jó az - utolsó - érettségi szünet :3 Köszönöm az előző részhez érkezett 4 kommentárt - BezTina, RS, Anna Annau és Józsa Iza - ♥, a 6 pipát és a 16 feliratkozót ♥! Hálám örökké üldöz titeket :)! Lassan, de biztosan beindul a történet, aminek nagyon örülök :3 Remélem, elnyeri tetszéseteket a fejezet és írtok majd véleményt vagy pipáltok :) További szép hetet kívánok ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy

3.fejezet ~ A valóság

Egyedül ébredtem a napsütötte szobában. Az ágy másik oldala már be volt vetve; a takarón egy szürke farmer, egy fehér hosszú ujjú felső és egy bordó dzseki pihent. Felvontam a szemöldököm. Hol a csudában van a magassarkúm és a ruhám?
Meglepetten tapasztaltam, hogy az éjszakát nem meztelenül töltöttem. Egy kissé elnyűtt póló és egy bokszer takarta testem. Egyre több a rejtély. Alaposan begöndörödött fürtjeim közé temettem ujjaimat, aztán leszédelegtem a földszintre. A fejem szét akart robbanni s a gyomrom is rakoncátlankodott. A frissen főtt kávé és a péksütemények illata azonban valamelyest csillapította a macskajaj okozta panaszaimat. Talpam alatt szinte égett a jéghideg márványpadló, így lépteimet megszaporázva igyekeztem a konyha felé. Amikor megláttam az asztalnál telefonáló férfit, a szívem őrült vágtába kezdett, de nem a boldogságtól. Félelem lett úrrá rajtam. A szégyen mellé tökéletes párosítás, mondhatom.
- Most le kell tennem - emelte rám csokoládébarna íriszeit Zayn, majd kinyomta a készüléket s az asztalra dobta. A nyárfalevél hozzám képest kismiska volt, úgy remegtem. Ezt észrevéve a férfi odajött hozzám és miután végigmért, egy puszit lehelt a homlokomra. - Jó reggelt!
- Neked biztosan az - nyögtem ki kábultan, miközben elhúzódtam és helyet foglaltam az asztalnál. Zayn a konyhapultnak dőlve figyelte mozdulataimat. Ráérősen majszolni kezdtem egy csokis croissant-t és leerőltettem egy fél bögre kávét. - Most már tudom, Emily miért figyelt minket. Felismert téged, én viszont nem.
- Ha elmondtam volna, hogy ki vagyok, most nem lennél itt. Félve menekültél volna a közelemből - rázta meg a fejét egy horkantás közepette. Helyeslően biccentettem egyet. - Látod? Az újságok mindenféle baromságot összehordanak, hogy befeketítsék a nevem. Oké, beismerem, volt néhány mocskos ügyem. De kinek nem?
- Éppen itt ül és ezt a nyamvadt, francia cukorbombát eszegeti a gyomrában egy jókora gombóccal - suttogtam a péksüti tetejét pöckölgetve. Zayn elmosolyodott. Istenem! Bármennyire is szégyenlem magam a tettemért, el kell ismernem, hogy ez a férfi maga a megtestesült álom. Felsóhajtottam. - Em már biztosan értesítette anyáékat. Haza kell mennem. Most.
- Előbb zuhanyozz le és öltözz fel! A fürdőben találsz tusfürdőt meg ilyesmit, reggel hozattam a sofőrömmel. A ruháiddal együtt - válaszolta sietősen, aztán a telefonjára tapadt. A mai napon már kitudja, hanyadjára. Mielőtt visszamentem volna szobába, bevettem egy fájdalomcsillapítót. Alig negyed óra alatt elkészültem, ami magamhoz képest rekordnak számított. Hajamat egy laza copfba fogva mentem le a nappaliba. Zayn azonnal felugrott a fotelből és alaposan végigmért. Az őrületbe kerget! Táskámat átadva a fülem mögé tűrt egy kósza tincset. - Indulhatunk?
- Azt hiszem - csúsztattam félénken a kezemet az övébe, miután felvette a bőrdzsekijét s felém nyújtotta jobbját. Az ébenfekete Volvo pontosan ugyanott állt, ahova a sofőr leparkolta tegnap éjjel. Szelektív egy memóriám van; arra nem emlékeztem, hogy Zayn felöltöztetett az együttlétünk után, erre viszont igen. Az út csendben telt, csak a rádiót és a motor zúgását lehetett hallani. Egy vagonnyi kérdés halmozott fel bennem, melyek közül egyet fel is tettem a mellettem ülőnek. Csak van annyi szíve, hogy nem lök ki útközben a kocsiból. - Minden ágyasoddal ezt csinálod? Tudod... Felszeded az egyik szórakozóhelyeden, ágyba viszed és másnap megleped egy új szettel, aztán haza is fuvarozod őket?
- Nem - mondta kissé élesen, amitől egy pillanatra összerezzentem. - Csak azokkal bánok így, akikkel szeretnék a későbbiekben is találkozni.
Alsó ajkamba haraptam. Tapasztalatlanságomból kiindulva nem tudtam eldönteni, hogy csak a szex miatt szeretne velem találkozni, vagy azért, mert jobban meg akar ismerni. Erős a gyanúm, hogy az első tippem a fő ok.
- Meg sem kérdezem, honnan tudod a lakcímem - csatoltam ki a biztonsági övet, amikor Zayn megállt a házunk előtt. A függönyök még be voltak húzva a nappaliban. A milliárdos sejtelemes mosolyából nem jutottam semmire. Mielőtt kiszálltam az autóból, udvariasságból egy puszit leheltem az arcára. - Köszönök mindent. Az estét és a ruhákat.
- Én köszönöm, hogy megismerhettelek - simított végig arcomon, amit lehunyt szemmel fogadtam. Amint kiszálltam a fekete csodából, intettem egyet Zayn-nek és egy jó nagy adag szorongással benyitottam a házba. A nappali felől sutyorgás csapta meg a fülem. Halkan leraktam a táskám a komódra és erőt véve magamon csatlakoztam a ház központjában lévőkhöz. - Sziasztok!
Köszönés helyett féltő és egyben megvető pillantásokat kaptam. Felsóhajtottam. Hiba volt Zayn-nel tartanom tegnap éjjel.
- Aggódtunk érted, Sandy - szólalt meg anya, miközben leültem az egyik fotelbe. Emily azonnal lesütötte a szemét; kerülte a szemkontaktust velem. Áruló. Kellett neki elrángatni arra az átkozott szórakozóhelyre... - Figyelmeztettünk, hogy Malik veszélyes ember. Le sem tagadhatná, ki volt az apja.
- Sok mindent pletykálnak az emberek - mondtam kissé hisztérikusan. Apám felhorkantott. - Zayn nem tett velem semmi rosszat. Nagyon kedves és udvarias volt.
- Rendkívül naiv vagy, kislányom - rázta meg a fejét apa. Megforgattam a szemem. - Csak azért viselkedett úgy, ahogy, mert könnyedén a bugyidba akart mászni. Nagyon remélem, hogy nem engedtél a csábításnak.
Nem szólaltam meg. Anya döbbenten a szája elé kapta a kezét, apa pedig ökölbe szorította a kezeit. Emily meghúzta magát a háttérben, amit értékeltem is. Semmi kedvem nem volt az önmagát védő beszédjét hallgatni.
- Hatalmasat csalódtunk benned - törte meg a csendet végül anyu, majd apuval elvonultak a konyhába.
Em szólásra nyitotta a száját, de végül inkább csendben maradt. Táskámat a komódról felkapva tűntem el a szobámban. Levetettem magam az ágyra s csak bámultam a plafont. Egy idő után kezdtem elálmosodni. Már lehunytam a szemeimet, amikor megrezzent a telefonom. Összevont szemöldökkel nyitottam meg az érkezett üzenetet.

„Rendesen felkeltetted az érdeklődésem. Szeretnék veled minél előbb találkozni. Holnap délelőtt lesz néhány elintéznivalóm, este viszont ráérek. Elmehetnénk vacsorázni. Kérlek, jelezz vissza, amint tudsz. Z”

Hazudnék, ha az mondanám, meglepődtem a feladón. Biztosan akkor szerezte meg a telefonszámom, amikor aludtam. Várjunk csak! A készülék kóddal van ellátva, nem léphet be csak úgy akárki. Apának igaza van. Naiv vagyok. Zayn nagy tekintélyű férfi. Megkaphat bármit, amit csak akar. Legyen az egy telefonszám, esetleg egy fél város.
- Zavarlak? - dugta be fejét Emily a résnyire nyitott ajtón. Megráztam a fejem, majd felültem s hátamat az ágytámlának döntöttem. Lábaimat felhúztam a mellkasomig, telefonomat pedig az éjjeliszekrényre dobtam. Át kell gondolnom a vacsorameghívást. Arra eszméltem fel, hogy Em leült elém. - Sajnálom az előbb történteket. Nem kellett volna elmondanom a szüleidnek, hogy kivel voltál.
- Nem érdekes. Előbb vagy utóbb úgyis megtudták volna - rántottam vállat, mintha magától értetődne a dolog. Pedig egyáltalán nem így volt. - Én sajnálom, hogy csak úgy faképnél hagytalak. Nem igazán tudtam, mit csinálok.
- Bedrogozott? - kerekedett el legjobb barátnőm szeme. Azonnal megráztam a fejem, mire kifújta a levegőt. - Magasról teszek rá, milyen dögös... Bármit kinézek belőle.
- Nyugodj meg, csak egy koktélt rendelt nekem. Aztán nála folytattuk a bulit... Már ha azt annak lehetett nevezni - haraptam alsó ajkamba, miközben visszagondoltam a szenvedélyes éjszakára. Emily felsikított s nyaggatni kezdett egy részletes beszámoló reményében. Hitetlenkedve felnevettem. - Komolyan minden részletre kíváncsi vagy?
- Nekem nem tudnál semmi újat és visszataszítót mesélni, kislány - kacsintott és elhasalt mellettem. Lábait összekulcsolta a levegőben és úgy várakozott. - Addig úgysem hagylak békén, Sandy.
Megforgattam a szemem. Utálom, amikor akaratos velem. Olyankor lehetetlenség levakarni. De én így szeretem, már pelenkás korunk óta.
Részletesen ugyan nem tértem ki mindenre, de azt hiszem, kellően beavattam barátnőmet a maffia dögös hercegével töltött éjszakámmal kapcsolatban. Arca ugyanis elvörösödött, csokoládébarna íriszei pedig csillogtak.
- Nem is tudom, mit mondhatnék... Piszkosul szerencsés vagy! - ugrott a nyakamba, aminek következtében leborultunk az ágyról. Könnyünk kicsordult a nevetéstől. Em hamarabb összeszedte magát; kuncogva húzott fel a szőnyegről. A könyököm sajgott egy kicsit. - Bocsánat, megint.
A nap további részében filmeket néztünk és zenét hallgattunk. Vacsora után Emily hazament, én pedig visszavonulót fújtam. Nem akartam anyáékkal társalogni. Egy forró fürdőt követően bebújtam a takaró alá s magamhoz vettem a telefonom.

„A szüleim nem igazán örülnek annak, hogy veled voltam... Mindezek ellenére hasonlóan érzek én is. Mi lenne, ha mondjuk 7 órakor az utca végén találkoznánk? Nem szeretném, ha anyuék kiszúrnának téged a ház előtt. S”

Néhány percnyi hezitálást követően elküldtem az üzenetet, majd kikapcsoltam a készüléket s azonnal el is aludtam.

Sziasztok!

Meghoztam az utolsó, előre megírt fejezetet :) A negyedik részen már dolgozom s lassan készen is leszek vele :) Köszönöm szépen az előző fejezethez érkezett 4 kommentárt - RS, BezTina, Anna Annau és Dorothe Horan ♥ -, a 11 pipát, a 2.000 megtekintést és a 14! feliratkozót ♥! Nagyon örülök, hogy ennyire tetszik az, amit csinálok :) Remélem, a továbbiakban is számíthatok Rátok ♥! További szép estét, jó hétvégét és kitartást a jövő héthez ♥! Pusszpáá evribádii,

Macy

2.fejezet ~ Bódító mámor

Tisztán láttam Emily szemeiben a rettegést, ám mégsem húzódtam el az engem ölelőtől. Anélkül, hogy megfordultam volna, egyik kezemmel lassan végigsimítottam a férfi arcán. Tenyeremet finoman karistolta borostája; testemen egy megmagyarázhatatlanul kellemes érzés futott végig. Semmihez sem volt hasonlítható.
- Hmm, egy kissé bizonytalan vagy... És ezt nem most vettem ám észre. A megérkezésed óta figyellek - kuncogott a fülembe; puha ajkai alig észrevehetően súrolták bőröm. Egy pillanatra lehunytam a szemem. - Látom, a barátnőd félt téged.
Em ökölbe szorított kézzel ült s úgy méregetett minket. Beharapott alsó ajakkal léptem el anélkül a titokzatos idegentől, hogy hátranéztem volna.
- Tudod te, kivel flörtöltél? - sziszegte legjobb barátnőm, amikor odamentem a pulthoz és kértem egy újabb pohár Cosmo-t. Amint megkaptam a koktélt, egy huzamra megittam és megráztam magam. Fogalmam sem volt róla, ki csavart ilyen rövid időn belül az ujja köré. Mielőtt visszamehettem volna táncolni, Emily elkapta a kezem. - Légy óvatos, kérlek!
Aprót bólintottam s a dallamot dudorászva elvegyültem a tömegben. Az alkohol kezdett szétáradni az ereimben, egyre felszabadultabbnak éreztem magam. Noha a reggae zene sosem állt közel hozzám, most táncra késztetett. A körülöttem táncolók egy pillanatra felém sandítottak; a már ismerősnek nevezhető karok mindenféle gátlás nélkül fonódtak derekam köré. Elmosolyodtam.
- Annyira csábító, hogy ilyen könnyen odaadod magad nekem - suttogta búgó baritonján, amitől bizseregni kezdett a gyomrom. Hogy is mondják? A pillangók őrülten csapkodtak. - Hol voltál eddig, szépségem?
- Vártam - dőltem a férfi mellkasának. Ölelése szorosabbá, birtoklóbbá vált. Mindössze pár percig élvezhettem a vágy fűtötte titokzatosságot; váratlanul szembe fordított magával. A szívem kihagyott egy ütemet, ahogy elmerültem gyönyörű, csokoládébarna szemeiben. Tetoválásokkal borított jobbjával végigsimított az arcomon, majd közelebb hajolt a számhoz. Nyelvével lassan felmérte alsó ajkam. Ahelyett, hogy megcsókolt volna, elkezdett énekelni. Hangja hipnotikusan hatott rám. - I don't like it, nooo... I love it...
Együtt mozogtunk a kellemes ritmusra; kezeit a fenekemen pihentetve ringatott. A szám vége felé kezén ragadott s egy üres boxhoz húzott. Intett egyet a pultosnak, aki csapot-papot otthagyva tört utat magának a tömegen, hogy az asztalunkhoz jusson.
- Egy whisky-t és egy Manhattan-t. A whisky-t tisztán, sok jéggel kérem - adta le rendelését, majd felém fordult. Egyik kezét a combomra simította, a másikkal pedig az asztalra könyökölt. Érintésétől lángolt az arcom. - Még sosem láttalak errefelé. A bizonytalanságodból és a barátnőd féltő pillantásából ítélve, nem igazán vagy az a bulizós fajta.
- Jól látod. Mindig is otthon ülős típus voltam, de ma megfogadtam, hogy ezen változtatok - eredt meg a nyelvem. Általában alig akarok megszólalni, ha idegenekkel kerülök társaságba. Úgy tűnt, ebben is megváltoztam. - Akárcsak az öltözködésemen. Emily rángatott el vásárolni és beszélt rá erre a szettre. Magamtól sose vettem volna fel.
- Miért? Semmi okod nincs arra, hogy takargasd magad. Lélegzetelállítóan gyönyörű nő vagy - tűrte feljebb a ruhám, miközben közelebb araszolt hozzám. Valósággal egymás szájából lélegeztünk. Mélyen magamba szívtam a cigi, a mentol és a whisky egyvelegét. - Egy csábítóan ártatlan teremtés.
Lassan a bőrülő támlájának döntött, aztán megmarkolta a combom s megcsókolt. Nyelve másodpercek alatt tört utat magának a számban. A következő pillanatban elhúzódott; mutatóujját belemártotta a whiskyjébe és a hűs itallal benedvesítette ajkaimat. Előbb az alsó, majd a felső ajkamról tüntette el a kesernyés alkoholt, amit egy szenvedélyes csókkal pecsételt meg.

***

Időm sem volt körbenézni a hatalmas, belvárosi villa földszintjén. A titokzatos idegen éhes csókjaival bombázta a nyakam minden egyes szegletét. Volt némi bűntudatom, amiért csak úgy, szó nélkül otthagytam a klubban Em-t. Azonban a bennem dübörgő kíváncsiság és adrenalin nem hagyott gondolkodni. Mondhatni, ész nélkül cselekedtem.
Az ágy könnyedén süppedt be alattunk, ahogy a férfi óvatosan a hátamra fektetett. Vállaimról foggal húzta le ruhám pántját, majd egy határozott mozdulattal a szoba egyik sarkába dobta azt. Magassarkúimmal sem szórakozott sokat; pillanatok leforgása alatt feküdtem egy szál bugyiban egy vadidegen előtt. Mielőtt az utolsó ruhadarab is lekerülhetett volna rólam, félénken megszólaltam.
- Én még sosem... Szóval... - az arcom színe biztosan olyan volt, mint egy jól megérett paradicsomé. Éreztem. A férfi megértően bólintott egyet s éhesen a számra tapadt. Lassú és mégis szenvedélyes csókunk alatt teljesen meztelenné váltam. A hideg végigfutott a hátamon, amikor a titokzatos szépfiú belemélyesztette fogait a nyakamba és szívni kezdte bőröm. - Ahw...
- Vigyázni fogok, ígérem - suttogta, aztán levetkőzött. Kezeimet a mellkasára húzta; beharapott alsó ajakkal simítottam végig kidolgozott felsőtestén. Miután felgörgette az óvszert, ingerelni kezdte a bejáratom. - Ha fáj, abbahagyom. Oké?
Szavaim cserbenhagytak, így csak bólintottam egyet. Elviselhetetlenebb fájdalomra számítottam. Nem tudom, az alkohol hatása volt-e, de már-már kellemes érzés kerített hatalmába az első, néhány percben. Aztán jött a feketeleves. Arcom fájdalmas grimaszba torzult, ahogy a kicsinek egyáltalán nem nevezhető hímtag beljebb csusszant. Ajkaimat hangos nyögés hagyta el.
- Jesszus, nagyon szűk vagy! - morogta nyakhajlatomba fúrt fejjel a titokzatos idegen, miközben lassan mozogni kezdett bennem. Szemeimet összeszorítva imádkoztam, hogy a fájdalom minél előbb szűnjön meg. Akaratom ellenére sírtam el magam. A férfi finoman lecsókolta őket arcomról, majd egy puszit lehelt a számra. - Semmi baj. Nemsokára jobb lesz, higgy nekem.
Alsó ajkamba haraptam. Nem is volt kérdés, hogy egy igencsak tapasztalt hímneművel sikerült találkoznom. Édes kis semmiségeket suttogott a fülembe, masszírozta a melleimet és a legérzékenyebb testrészemet. A fellegekben jártam.
- Már nincs sok hátra... - nyöszörögtem önkívületi állapotban. A falat tudtam volna kaparni az alhasam összehúzódásaitól.
Pillanatok alatt adtam át magam a totális kielégülésnek. A testem velem együtt fújta ki magát. Nem hittem volna, hogy a szex ennyire fájdalmas, de mégis csodálatos dolog.
Erőtlenül húztam zsibbadt testemre a takarót, majd elindultam az álmok gondtalan útján. Félálomban még észrevettem, hogy az arcomra egy hatalmas puszi került.

Sziasztok!

Megérkeztem a várva várt fejezettel, amit megpróbáltam finoman megfogalmazni :) Köszönöm az előző részhez érkezett 5 kommentárt - Anna Annau, BezTina, RS, Szigeti Boglárka és BellaLili: Üdvözöllek itt is ♥! Remélem, a továbbiakban is elnyeri majd tetszésedet Gizi története :) ♥ -, a 9 pipát, az 1.300 megtekintést és a 9! feliratkozót ♥! Nagyon örülök, hogy ilyen rövid idő alatt ennyire megtetszett a történet :) További szép hétvégét és sok sikert a jövő héthez ♥! Pusszpáá evribádii,

Macy